Martonyi: Az alkotmánymódosítással az Ab-döntésnek teszünk eleget

Az angol nyelvű levélben Martonyi megállapítja: többen aggodalmuknak adtak hangot, hogy Magyarország saját korábbi, az Európa Tanácsnak tett vállalásait és az uniós jogot is megszegi az alaptörvény küszöbön álló módosításával, valamint, hogy a magyar kormány visszaél kétharmados többségével, és felülírja az Alkotmánybíróság (Ab) közelmúltbeli, neki nem tetsző ítéleteit, azzal, hogy az alaptörvénybe olyan rendelkezéseket emel be, amelyeket a taláros testület korábban megsemmisített. „Ennek éppen az ellenkezője igaz” – írja Martonyi János. A külügyminiszter levelében leszögezi, akárcsak a múltban, Magyarország továbbra is nyitott a tényekkel és észérvekkel alátámasztott bírálatokra, és éppen egy nagy és régóta esedékes alkotmányos reform eredményeit igyekszik konszolidálni.

A külügyminiszter kifejti, hogy az Ab megvizsgálta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és tavaly decemberi ítéletében azok közül többet megsemmisített, arra hivatkozva, hogy nem átmenetiek, ezért nem az átmeneti rendelkezések között van a helyük. Martonyi János arra is kitér, hogy az alkotmányellenesnek minősített választási regisztráció kivételével az Ab formai és nem tartalmi kifogásokat emelt a rendelkezésekkel szemben, választási regisztráció pedig nem is szerepel azok között a rendelkezések között, amelyeket most alkotmányos szintre terveznek emelni. „Az alaptörvény módosításának célja tehát éppen az, hogy érvényt szerezzen az Alkotmánybíróság említett döntésének” – érvel levelében Martonyi János.

A külügyminiszter reagál arra a bírálatra is, hogy a javaslat szűkítené az Ab jogköreit – értelmezése szerint ez sem felel meg a valóságnak. A tervezett módosítás kifejezetten lehetővé tenné az Ab számára az alaptörvénynek és jövőbeni módosításainak formai vizsgálatát, amit a taláros testület az elmúlt két évtizedben is következetesen megtett – írja.  A tervezett módosítás lényegében a jelenlegi gyakorlatot kodifikálja, emellett számos olyan elvet is az alaptörvénybe foglal, amelyet az Ab eddig is következetesen alkalmazott, mint például az, hogy a testület csak a jogszabályok kifogásolt részeit vizsgálhatja. A külügyminiszter levelében aláhúzza, hogy az Ab továbbra sem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alaptörvény előírásait.

Bírálatok érték a korábbi és a jelenlegi alkotmány alapján hozott döntések elhatárolását egymástól – idézi fel Martonyi János, kiemelve, hogy a módosítás a korábbi döntések joghatásait nem semmisíti meg, azok továbbra is érvényben maradnak. Az Alkotmánybíróság pedig a külügyminiszter szerint a jövőben „szabadon választhatna, figyelembe veszi-e korábbi döntéseit, hivatkozik rájuk, vagy figyelmen kívül hagyja őket” - fogalmaz Martonyi János. A levélben a külügyminiszter azt is leírja, hogy a módosítás bővítené azoknak a körét, akik egy-egy jogszabály alkotmányos felülvizsgálatát kérhetik az Ab-tól.

Az egyházak elismerésével kapcsolatosan a külügyminiszter kijelenti: a vezérelvek változatlanok. Magyarországon a vallásgyakorlást és a hitéletet törvény nem korlátozza, mindazonáltal egyházakat az állam a törvényhozás döntése alapján csak bizonyos feltételek teljesülése mellett ismer el. A módosítás értelmében annak vizsgálata is kérhető lesz az Ab-tól, hogy a parlament döntése megfelel-e a jogállamiság elveinek – említi meg.

A hajléktalanság büntethetőségének lehetővé tételével kapcsolatban a külügyminiszter felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország alaptörvényének hatályba lépésével került az alkotmányos rendelkezések közé, hogy „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit” biztosítsa. A módosítás a külügyminiszter szerint kötelezővé teszi az állam és az önkormányzatok számára az együttműködést, hogy minden fedél nélkül élőnek szállást tudjanak ajánlani. Másrészt lehetővé teszi, hogy a parlament vagy az önkormányzatok közegészségügyi, közbiztonsági okokból korlátozásokat vezethessenek be a közterület-használatot illetően. Ez a módosítás a külügyminiszter meglátása szerint nem jelenti a hajléktalanság kriminalizálását. Martonyi János arról is említést tesz, hogy ha bevezetnek is ilyen korlátozást, az nem párosulhat büntetőjogi szankciókkal, csak pénzbüntetéssel.

A felsőoktatásban állami finanszírozással végzők hazai munkavállalása előírásának alaptörvényben rögzített lehetőségével kapcsolatban Martonyi János megjegyzi, hogy azt nem szabad úgy értelmezni, hogy az állam korlátozza a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségét. Egyértelmű, hogy egyensúlyt kell teremteni a kötelezettségek és jogok között – írja. Úgy véli, hogy az államnak lehetőséget kell teremteni arra, hogy előírhassa: ha egy hallgató képzését teljes mértékben állja, akkor elvárhatja, hogy befektetése, az ország érdekében, megtérüljön.

„Határozottan tiszteletben tartjuk a munkaerő áramlásának szabadságát” – szögezi le a külügyminiszter, aki ismerteti, hogy az intézkedés arányosságának biztosítása érdekében egyeztetés folyik az Európai Bizottsággal. Végül Martonyi János kijelenti, hogy a magyar kormány eddig is bizonyította: kész együttműködni az európai intézményekkel, több esetben változtatott is vitatott jogszabályokon, most sincs ok arra, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország elkötelezettségét az uniós jog iránt, a kormány pedig továbbra is nyitott a párbeszédre.