Sólyom: Hanyatlik az alkotmányos kultúra

Sólyom László emlékeztetett arra, hogy a magyarországi alkotmányos demokrácia felépítésében oroszlánrésze volt az Alkotmánybíróságnak, amely az új politikai berendezkedés fő bizalomerősítő tényezője lett. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország – ellentétben például Svájccal – nem lassú történelmi fejlődés révén, hanem a rendszerváltozás nyomán hozta létre alkotmánybíróságát.

Utalt arra, hogy a kelet-európai országokban megalapozott bizalmatlanság élt a népképviseleti szervekkel szemben, amelyek korábban lejáratták magukat. Az alkotmánybíróságokat viszont a fordulat után hozták létre, így azokat nem fogadták előítélettel az emberek. Ezek a testületek különös felelősséget viseltek az új, alkotmányos rend megszilárdításáért olyan társadalmakban, amelyek már régen elfeledték, hogy bármely politikai célkitűzés csakis az alkotmány keretein belül valósítható meg.

Sólyom László a magyarországi helyzetről azt mondta, hogy most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé, amit „fájdalmas és veszedelmes visszalépésnek” minősített. Leszögezte: természetesen nem áll küszöbön diktatúra bevezetése. 2010 óta a kormány alkotmányozó többséggel rendelkezik, és gyakran napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt. Azért emel be egyes rendelkezéseket az alkotmányba, hogy kivonja azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól – fogalmazott a volt köztársasági elnök.

Sólyom László azt mondta, a Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing, vagyis a legfőbb bírói testület kibővítése saját emberekkel, Magyarországon megvalósult, méghozzá megelőző jelleggel. Emlékeztetett: nyomban a választások után az új parlamenti többség növelte az Alkotmánybíróság létszámát, és hat saját jelöltjét választotta bírónak. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálta: az államháztartást érintő törvényeket a testület nem vizsgálhatja felül.

Ezt követően összehasonlította Magyarország és Svájc jogrendjének egyes elemeit. Megemlítette, hogy a jogi alkotmányozás megmaradt és ellenállóképes elemei – az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman intézménye – mellett a nemzetközi jog nyújtotta garanciák és az európai uniós jog garanciái ugyanazt a szerepet töltik be mindkét országban. A strasbourgi és a luxembourgi bíróságok ítéletei fontos esetekben járultak hozzá alapvető jogok érvényesítéséhez – állapította meg a volt államfő.

Hozzátette: Svájcban az alkotmányos valóság több elemét mutatja a jogi alkotmányozásnak, mint az a svájci alkotmány szövegéből következne, Magyarországon viszont fordított a helyzet. Az alkotmányos valóság azt mutatja, hogy az ország letért a jogi alkotmányozás eddigi útjáról. Ez a változás az alkotmánynak napi politikai célok érdekében történő alkalmazásában nyilvánul meg, valamint abban, hogy a hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul – állapította meg Sólyom László.

Szerinte Magyarországon ma joggal lehet a felduzzasztott alkotmányos kultúra tartalmi hanyatlásáról beszélni, és ugyanilyen jogos az a kijelentés is, hogy ma a húsz év alatt kialakult jogállami kultúra próbája zajlik.

„Véleményem szerint a rendszerváltozás óta az alkotmányos gondolkodás ereje kellő tartalékot képezett. Bízom tehát alkotmányos kultúránk rugalmasságában” – hangoztatta svájci előadása végén Sólyom László.