Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Továbbtervezi Budapest a római-parti árvízvédelmi művet, miután a képviselők megszavazták az erről szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén.
A Királyok útja-Nánási út nyomvonalon húzódó 3,1 kilométeres védvonalat három szakaszra osztva tervezték: a Pünkösdfürdő és az Őrtorony utca közötti mintegy 1330 méteres, az Őrtorony utca és a Rozgonyi Piroska utca közötti 800 méteres, valamint a Rozgonyi Piroska utca és Nánási köz közötti 580 méteres szakaszon.
A Fidesz-KDNP 14 igen, a volt LMP-sek és egy jobbikos képviselő négy nem szavazata mellett, valamint két jobbikos és az MSZP-s képviselők 11 tartózkodásával elfogadott határozat szerint az első és második szakaszon alumínium betétpallós szerkezetet javasol a tervező, a Rozgonyi Piroska utca torkolatánál pedig a jelenlegi kerítés elbontásával és új, vízzáró vasbeton fal megépítésével alakítható ki legcélszerűbben a védmű.
A harmadik szakaszon ugyancsak mobil, alumínium árvízvédelmi fal lenne, a tervezett nyomvonal a Kadosa utcáig húzódik. A szakasz másik felén a tervező a már megvalósult telekfeltöltések miatt nem javasolta a védmű kiépítését, mert több mint százmillió forintos költséggel járna és mindössze egy ingatlant védene. Jelezték azt is: az ingatlan csak 830 centimétert meghaladó tetőzésű árhullám esetén lenne veszélyben, ami az elmúlt száz évben öt alkalommal fordult elő. Ha az ingatlannal szomszédos telket is feltöltik és beépítik, megszűnik az árvízveszély. A védművet 954 centiméteres magasságban határozta meg a testület.
Az előterjesztés tárgyalása közben az ülésteremben több tüntető is jelen volt, akik a védmű mellet demonstráltak. Transzparenseiken az volt olvasható: „árvízvédelmet a csónakházaknak”, „árvízvédelmet a partnak”, „fertőzésmentes partot”.