Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Az LMP üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzést kizáró törvényi rendelkezést, a kormánytól viszont azt várja, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a megváltozott munkaképességűek esélyegyenlőségét „súlyosan korlátozó” szabályokat.
Szél Bernadett, az LMP képviselője csütörtöki közleményében azt írta: pártja már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a rokkantsági ellátások átalakításáról szóló törvény súlyos, az érintettek esélyegyenlőségét korlátozó szabályokat tartalmaz, és ahelyett, hogy elősegítené, csökkenti munkaerő-piaci részvételüket. Az LMP szerint ugyanis az idén januárban életbe lépett rokkant-ellátási törvény olyan ellátási összegeket vezetett be, amelyek nincsenek tekintettel az egészségkárosodás miatti többletkiadásokra, emellett az ellátással párhuzamos munkavégzést kizáró, illetve korlátozó szabályaival ellenösztönzést teremtett az érintettek munkavállalására.
A szakpolitikus közölte: az LMP ezért üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, ugyanakkor további lépéseket sürget. Az LMP azt várja a kormánytól, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a megváltozott munkaképességűek elszegényedéséhez vezető, és esélyegyenlőségüket súlyosan korlátozó szabályokat - közölte Szél Bernadett. A politikus közleményében emlékeztet az LMP korábbi javaslatára, amely arról szólt, hogy az ellátások összegének megállapításakor – a munkaképesség-csökkenés mellett – a többletkiadásokat (pl. gyógyszerek, speciális segédeszközök, az orvoshoz járás közlekedési költségei) is vegyék figyelembe.
Az Alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy alaptörvény-ellenes az a törvényi rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását, ezért a testület megsemmisítette a vonatkozó szabályt. Az Ab szerint a szabályozás nem segíti elő a rászorulók munkába állását, és mielőbbi, teljes és másokkal egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat. A megváltozott munkaképességűekről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.