Elhatároztuk, hogy feltesszük Magyarországot a térképre
Elérjük a célunkat: Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi- és elosztóközponttá válik Európában!
Az Európai Unió kutatóintézete, a Eurofund 2012-es, ötévente elkészített életminőségi felméréséből kiderül: a magyarok régiós összehasonlításban boldogok, de rendkívül elégedetlenek életükkel.
Az Európa-szerte több mint 35 ezer, Magyarországon 1 ezer fő megkérdezésével készített felmérés alapján a magyarok boldogabbnak érzik magukat – az Európai Unió tagállamai közül – a bolgároknál, a görögöknél, az észteknél és a letteknél, de egyedül a bolgárok kevésbé elégedettek életükkel. Az uniós tagállamokat tekintve a skandináv államok polgárai mellett a luxemburgiak, a hollandok és az osztrákok a legboldogabbak. Spanyolországban, Írországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban az emberek boldogabbak, mint amennyire elégedettek az életükkel, míg Svédországban és Dániában elégedettebbek annál, mint amennyire boldogak. A két mutató értékei között Csehországot és Bulgáriát megelőzve messze Magyarországon van a legnagyobb eltérés a két mutató között, a boldogság javára.
Az Eurofound kutatása egyebek mellett kimutatta: az EU állampolgárai közül minden harmadik jelezte, hogy romlottak anyagi körülményei az elmúlt öt évben. A megkérdezettek 7 százaléka jelezte azt, hogy „nagy nehézségeket” okoz a megélhetés. Az ilyen választ adók közül a legnagyobb arány (22 százalék) Görögországban volt, míg a legalacsonyabb (1 százalék) Finnországban. Magyarországon ez az arány 17,2 százalékkal a harmadik legmagasabb a vizsgált államok közül. Az ország gazdasági helyzetével – Görögország után, Portugáliával holtversenyben – a magyarok vannak a legkevésbé megelégedve. Európai szinten a gazdaság helyzetét illetően a legnagyobb elégedettség a skandináv államokban, illetve az euróövezeti maghoz tartozó fejlett államokban volt. Az EU-átlagnál kevésbé, de a régiós államokhoz viszonyítva jobban bíznak a magyarok saját kormányukban, illetve a parlamentben. A sajtóba vetett bizalom azonban Magyarországon – Görögország és az Egyesült Királyság után – a harmadik legalacsonyabb szinten van.
Magyarország több közszolgáltatás minőségének megítélését tekintve is a legelégedetlenebb öt európai állam között van. Így a közösségi közlekedés, az oktatási rendszer, a gyermekgondozás, a szociális lakások tekintetében is nagyon elégedetlenek európai összehasonlításban a magyarok. Ezekben a kategóriákban általában – amint a felmérés egészére is elmondható – a magasabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező országok állampolgárai elégedettebbek. Kivéve a máltaiakat, akik a legtöbb közszolgáltatással nagyon is elégedettek, kivéve a közösségi közlekedést, amelyre az EU legrosszabb pontszámát adták. A felmérés kimutatta: a legnagyobb etnikai feszültségek – a megkérdezettek megítélése szerint – azokban az országokban, így Magyarországon és Csehországban van, amelyekről „ismert, hogy romaintegrációs kihívásokkal szembesülnek”. Ezenkívül a magyarok látják a leginkább úgy (a megkérdezettek 71 százaléka), hogy nagy a gazdagok és a szegények közötti társadalmi feszültség. Ez a korábbi évek felméréseiben is jellemző volt Magyarországra.