Matolcsy: Cél a teljes foglalkoztatottság

A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben teljes foglalkoztatást jelent – mondta éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában a nemzetgazdasági miniszter hétfőn. Matolcsy György kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban. Jövőre a kormány azt szeretné, ha legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen – jelentette ki. A miniszter arról is beszélt: „valószínűleg nem” lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába stabil. A munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni az IMF-fel és az EU-val is – jelezte Matolcsy. Kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.

Matolcsy a bizottság ülésén kifejtette: Magyarország sikeres államháztartási, pénzügyi konszolidációt hajtott végre az utóbbi két évben, ennek első jele, hogy folyamatosan csökken az államadósság. A másik kiemelt eredmény, hogy olyan – hagyományos és nem hagyományos – eszközökkel hajtotta végre a kormány a sikeres államháztartási konszolidációt, amelyek révén képes volt megőrizni a politikai stabilitást. A kormány által végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat harmadik eredménye Matolcsy szerint, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. 

A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas – fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy az aktivitási ráta ugyancsak nőtt, és Magyarország immár nem az utolsó előtti az uniós tagállamok között. Elmondta: a foglalkoztatáspolitikai fordulat első eredményeit úgy tudta elérni a kormány, hogy közben a foglalkoztatáspolitika egészét átalakította. Erre példaként említette a Magyar Munkaterv megalkotását, az érdekegyeztetés új rendszerét, az új közmunka rendszert, valamint azt, hogy a kormány segély helyett munkát kínál az embereknek.  Hozzáfűzte, hogy ezeket az eredményeket nem sikerülne fenntartani, ha nem lenne új szakképzési törvény, új Munka törvénykönyve, ősszel pedig már az új felnőttképzési törvényt tárgyalja az Országgyűlés. 

A munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta: az lehetővé teszi majd a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét, mivel az üzleti szektorban csak akkor lehet bővíteni a foglalkoztatást, ha célzottan – vagyis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknál – csökkentik az élőmunkát terhelő járulékokat. Matolcsy hangsúlyozta: a kormány ott avatkozik be, ott véd majd munkahelyeket, és teszi lehetővé újak létrehozását az üzleti szektorban, ahol elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság.