A röpködő békegalamb hete
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
Szijjártó Péter az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja az azeri kiadatási ügyben zajlott eljárást. Szijjártó szerint csak az élénk fantáziák szüleménye, hogy a „száraz nemzetközi jogi esetnek” és két ország gazdasági együttműködésének hatása lenne egymásra.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára hangsúlyozta: Magyarország az ügy minden részletében az Európa Tanács nemzetközi kiadatási ügyeket rendező egyezménye szerint járt el. Az örmény katonatársa meggyilkolása miatt elítélt azeri férfi jogi képviselője kezdeményezte az igazságügyi miniszternél, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban tölthesse le büntetését; ezek után az igazságügyi tárca vezetője megkereste az azeri hatóságokat, akik jelezték, hogy a budapesti ítélet alapját képező bűncselekmény az ő államuk büntető törvénykönyve szerint is bűncselekmény, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, majd közölték azt is, folytatni kívánják az ítélet végrehajtását – fejtette ki az államtitkár.
Azzal kapcsolatban, hogy az azeri fél végül nem az általa küldött hivatalos dokumentum szerint járt el, a magyar Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének: Magyarország elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást – mondta Szijjártó. Megismételte: a kiadatási eljárás teljes egészében az ET-egyezménynek megfelelően történt. „Mi ezt egy nemzetközi jogi kérdésnek tekintettük és tekintjük” – rögzítette, megjegyezve, hogy évente átlagosan 8-12 ilyen kiadatás van Magyarországon, „tehát ez egy bevett nemzetközi jogi eljárás, amelyben semmi különös nincsen, most is minden ennek megfelelően történt”.
Arra a felvetésre, hogy több médium is arról cikkezett, párhuzam lehet a kiadatási ügy és Azerbajdzsán esetleges magyar államkötvény-vásárlása között, Szijjártó Péter azt válaszolta: „sokaknak élénk a fantáziája, de a helyzet az, hogy egy száraz nemzetközi jogi eset és két ország gazdasági együttműködése semmilyen módon nincs hatással egymásra”. Örményországgal kapcsolatban azt mondta: „mi tiszteljük és nagyra becsüljük Örményországot és az örmény népet, és természetesen biztosítjuk az örmény hatóságokat is arról, hogy Magyarország ezt az egész ügyet a nemzetközi jog keretein belül kezelte és kezeli egy Európa tanácsi egyezmény alapján”.