Kiszivárgott Zelenszkij Magyarország elleni terve: mindenre felkészülhetett Ukrajna
Külföld
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
Ft
Ft
26°C
16°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 14.
vasárnap
Fékezett hatású kilábalás – Budapesten az IMF stratégája
2012. szeptember 20. 13:00
A gazdasági világválság aktuális kilátásairól, a nemzetközi kilábalást gyorsító és hátráltató tényezőkről beszélt fővárosi előadásán Olivier Blanchard, az MIT professzora és az IMF vezető közgazdásza, aki szerdán az Urániában vehette át a Rajk László Szakkollégium Neumann János-díját. Az egzakt társadalomtudományok kiemelkedő képviselőinek járó elismerést minden évben a kollégium diákjai szavazzák meg.
2012. szeptember 20. 13:00
A díj átvételét követő előadáson Blanchard professzor elmondta: a globális gazdaság mai helyzetét alapvetően három örökség, illetve az azokra adott piaci és kormányzati reakció határozza meg – ezek együttes hatása a legfontosabb gazdaságok elmúlt években tapasztalható szokatlanul lassú növekedése.
Az első ilyen örökség az egyes nemzetállamok szuverén adósságainak nagy mértéke – ezt az egyes kormányzatok erőteljes fiskális konszolidációval, megszorításokkal igyekeznek kezelni, amelynek önmagában is jelentősen lassítja a gazdasági növekedést. A pénzügyi összeomlás második hozománya a bankok tőkehelyzetének drámai romlása, amely a hitelkínálat csökkenésével a növekedés egyértelmű fékének tekinthető. A harmadik fékező tényező a globális ingatlan piac tetszhalott állapota, amely egyrészt az iparág hanyatlásában, másrészt a hitelterhekkel küzdő családok millióiban nyilvánul meg. A közgazdász szerint tehát a gazdaságokat ma egyszerre veszélyeztetik fiskális irányvonalak, növekedési kétségek, valamint a gyenge bankrendszer is. A fenti aggodalmakat megfejeli a piacokon tapasztalható általános bizonytalanság is. „Nem tudjuk, hogy mi fog történni, ez pedig bénító hatású gazdasági szereplőkre és a beruházásokra nézve” – magyarázta a Massachusetts Institute of Technology professzora.
Olivier Blanchard prezentációjában nyilvánvalóvá tette: a növekedést tekintve a legfontosabb gazdaságok, gazdasági térségek közül egyértelműen Európa helyzete a legrosszabb. Az eurózónában például 2012-ben valamennyi ország teljesítményét aggregálva is csökkenésre kell számítani, miközben a várható bővülés jövőre is messze elmarad az egy százaléktól. Bizakodásra az előző öt nagyobb gazdasági krízis tapasztalatai sem feltétlenül adnak okot: a foglalkoztatás ezek alapján körülbelül 18 év alatt éri el a válság előtti szinteket. A központi bankok és a kormányok mindenesetre az neo-keynesiánus közgazdász szerint mindenesetre rendelkeznek néhány olyan eszközzel, amellyel a kilábalást serkenthetik. Erre alkalmas például a kamatcsökkentés, a jegybanki eszközállomány növelése vagy különféle „unkonvencionális” intézkedések is.
Megszorítsunk, de mennyire?
A válságot követően a legtöbb fejlett állam vezetése ráeszmélt arra, hogy az államadósságok szintje nem fenntartható és veszélyt jelent a nemzetgazdaságra. Jelenleg az eurózóna országai összességében 91,4 százalékos GDP-arányos államadóssággal rendelkeznek, miközben a világ legfejlettebb országainak összesített számadata a száz százalékot is meghaladja. Olivier Blanchard szerint a krízis egyik fő kérdése a fiskális konszolidáció megfelelő mértékének kiválasztása. A közgazdász szerint a következő nyolc évben valamennyi adósságproblémával küzdő országnak a 60 százalékos GDP-arányos adósságcél elérésén kellene dolgoznia.
Ehhez a szezonálisan kiigazított elsődleges államháztartási egyenleget Franciaországnak például évente 1 százalékkal, az Egyesült Államoknak 1,6 százalékkal, Japánnak 2,5 százalékkal, Németországnak 0,4-0,5 százalékkal kellene lefaragnia. A probléma az IMF vezető közgazdásza szerint érdekes módon nem a megszorítások hiánya, hanem azok túlságos gyorsasága, intenzitása. A nagymértékű kiadáscsökkentés ugyanis közvetve a kereslet csökkenését és végső soron lassulást okoz a a gazdaságban. A túlzott kiigazítások egyébként Olivier Blanchard interpretációjában egyfajta hitelességi verseny eredményei – a kormányok elsősorban ezzel próbálják a pénzügyi piacok felé igazolni reformok iránti elkötelezettségüket.
Segítsük-e a bankokat? És az eladósodottakat?
A pénzügyi szolgáltatások piaca számottevően visszaesett a 2007 óta eltelt években – az egyik legnagyobb problémát pedig a a bankok tőkeáttételi helyzetének romlása jelenti. A kockázatos tőkeáttételek felszámolása a bank számára életbevágó – ez azonban a hitelfeltételek drámai szigorodását vonta maga után. A válság csúcspontjának nevezhető években (2009-ben és 2010-ben) a feltételek brutális mértékben romlottak – a szigorodási folyamat Európában lassan folytatódik, az USA-ban pedig véget ért, de a feltételek semmiképpen sem enyhülnek. A hitelszűke a teljes gazdaságra depresszív hatást gyakorol, ezért az IMF vezető közgazdásza szerint alapvető fontosságú a pénzintézetek feltőkésítése, amely lehetővé tenné a kondíciók lazítását.
A kétezres évek ingatlanpiaci buborékjának kipukkanása, végső soron a válság kirobbanása óta drasztikusan megnőtt azon ingatlanhitelek száma, melyeket felvevőjük nem tud fizetni. A rossz hitelek száma ráadásul ma jóval nagyobb annál, mint amennyi ingatlan valóban végrehajtásra kerül egy adott időszakban. Az amerikai piacról rendelkezésre álló adatok szerint évente több millió otthon kerül végrehajtásra, amelyet az úgynevezett „árnyék-hitelállomány” jelentősen megnövel. Ezeket, a válság óta jelentőssé váló állomány a még nem végrehajtott, ám a hitelek törlesztésében számottevő gonddal küzdő tulajdonsosú ingatlanokat foglalja magában. Az ingatlanhelyzet világszerte rossz, ezért a kormányoknak valamilyen eszközzel segítenie kell polgárait a hitelterhek leküzdésében – mondta az MIT Makroökönómia Tanszékének tanára. Blanchard itt szót ejtett Magyarországról, ahol hasonló folyamat zajlik, amely ugyanakkor „bonyolult jogi kérdésnek” tekinthető.
Semmi sem biztos, minden mindennel
A három ősbaj hatását ráadásul tetézi a nemzetközi gazdaságban tapasztalható bizonytalanság is. Ennek magyarázata az, hogy a megváltozott környezetben a gazdasági szereplők nehezebben kalkulálnak a politikai döntésekkel, az átalakuló szabályozással. Ezt alátámasztandó Blanchard bemutatta a VIX és VSTOXX amerikai, illetve európai volatilitási indexek (a befektetési eszközök áringadozását dokumentáló) és a közpolitikai bizonytalanságra vonatkozó mutatók erőteljes együttmozgását. A bizonytalanság nehezíti a pénzügyi döntések meghozatalát, és óvatos viselkedésre inti a piaci szereplőket.
A fent leírt veszélyek ráadásul jelentősen összefüggnek egymással, továbbá megvan annak a kockázata, hogy olyan végzetes forgatókönyv váljon valóra, amelyben a különböző tényezők egymás rombolását erősítik – hívja fel a figyelmet az Nemzetközi Valutaalap szakembere. Olivier Blanchard szerint a fiskális konszolidáció például növeli a hitelek kockázatát, és kiiktatja a gazdasági növekedés természetes stabilizáló tényezőit. A lassú növekedés ugyanakkor egyrészt szükségessé teszi a megszorításokat, másrészt rontja a bankrendszerben megtalálható eszközök minőségét. A bankrendszer így kénytelen visszafogni a hitelezést, ez pedig ismét a növekedést lassítja.
Megoldások az érem két oldalán
Az alapvetően erős gazdasági növekedést produkáló nagy feltörekvő gazdaságok, mint például Kína, Brazília vagy India egészen más típusú dilemmákkal szembesülnek, mint a nyugati társadalmakban kiépült jóléti államok. Náluk a fő kérdés az, hogyan lehetséges a válság alatt megcsappant exportot újra megerősíteni, vagy helyettesíteni a gazdaságban. További nagy probléma, hogy e gazdaságok elsősorban a külföldi működőtőke beáramlására épültek fel – e befektetések pedig a válság kirobbanása óta ugyancsak volatilisebbek, kiszámíthatatlanabbak lettek. Blanchard szerint a megoldás e gazdaságok a belső keresletre való átállással építhetik le exportfüggésüket, a tőkepiaci kockázatokat pedig makroprudenciális eszközökkel és tartalékok képzésével mérsékelhetik. „Kína már e válság idején is képes volt bankrendszerének újbóli feltőkésítése” – emlékeztet a közgazdász.
A válság orvoslását – vagy legalábbis megfékezését – a fejlett államok Olivier Blanchard szerint kizárólag többoldalú, összehangolt intézkedések sorozatával képesek végrehajtani. Ez egyrészt magában foglalja a monetáris politika alkalmazkodását a megváltozó körülményekhez, a fiskális fegyelem elégséges, ám nem túlzott nemzetállami szintű betartását, valamint a bankok feltőkésítését és a háztartási hitelállományok újratárgyalását is – magyarázza a közgazdász. Az MIT professzora szerint a bankok feltőkésítésére az Európai Stabilitási Mechanizmus például alkalmas eszközöket képes felmutatni. Az adósságcsapdába került periférikus euróövezeti országok esetében Blanchard a hitelkamatok ésszerű szintre való mérséklését preferálja – erre az EKB kötvényprogramja, vagy az IMF hitelprogramjai lehetnek alkalmasak. Az eszközök tehát már erre is megvannak, azonban Portugália vagy Spanyolország kimentéséhez az is szükséges, hogy az érintett kormányok elfogadják a formális programok feltételeit. Erre mindeddig nem került sor, mint ahogyan a legtöbb országban rendre elmaradnak a Blanchard által alapvető fontosságúnak tekintett hosszú távú, strukturális reformok is.
Polgárpukkasztó férfiatlanság-vetélkedő, ahol a legfontosabb kérdés az volt: ki kötteti el magát hamarabb?
„Amikor a barátnőm menstruál, szurkálom a f*szomat, hogy nekem is ugyanannyira fájjon.”
Tudta, hogy Kádárék lehallgatták az IMF-et? – Íme egy hihetetlen sztori 1982-ből!
Kádárék a kommunista rendszer végén egyszerre kuncsorogtak nyugati hitelek ellen és figyelték meg a Hiltonba érkező IMF-delegációt. Milyen titkokra derült fény a fedett művelet során?
Egy szempillantás alatt összezúzták a románok álmát: most megismerhette a lakosság a könyörtelen igazságot
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Nem tudunk másra következtetni, minthogy valamit takargat Karácsony Gergely – exkluzív interjút adott a miniszterhelyettes
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese szerint a fővárosban vélhetően ugyanaz a politikai zsarolás folyik, mint korábban Demszky Gábor regnálása alatt.
Kapu Tibornak öltözött Robbie Williams budapesti koncertjén (VIDEÓ)
Belföld
A népszerű angol előadó igazán ütős meglepetéssel örvendeztette meg magyar rajongóit az MVM Dome-ban.
Burnley–Liverpool: Szoboszlai legnagyobb kritikusa most Kerkezbe is beleszállt
Szerinte nevetséges ostobaságot csinált a magyar védő.
Most kell kiállnunk Magyarország és Európa jövőjéért
Miközben Európa elindult a lejtőn, Magyarország továbbra is megőrizte a biztonságát, önazonosságát, és van jövőképe is.
Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kukagyerek
2012. szeptember 20. 16:07
"..a nemzetközi kilábalást gyorsító és hátráltató tényezőkről beszélt fővárosi előadásán Olivier Blanchard, az MIT professzora és az IMF vezető közgazdásza"
Hozzá értő faszi lehet! Tönkre b@szták a félvilágot.
Válasz erre
2
0
bolá
2012. szeptember 20. 15:33
A vak tünteti ki a világtalant, hogy milyen jól lát!
Válasz erre
2
1
balint60
2012. szeptember 20. 15:13
Istenem, ez a "szakértő" is csak az ortodox közgazdaságtan tételeit szajkózza; nem ismeri OV elméleteit? Vagy netán tudatos ellenforradalmár? Legalább a pávatánccal lenne tisztában, de még erre sem képes.
Válasz erre
3
7
Laibach
2012. szeptember 20. 13:39
Buenos Airesben nem tüntetik ki? Stílusos lett volna inkább Fekete János díjjal jutalmazni.
Válasz erre
8
0