Minden gazdasági modellépítési kísérlet újításnak minősül, az újítóknak pedig megvan a maguk sorsa: először meglepetés fogadja őket, utána értetlenség, majd érdeklődés, és ha beválik az újításuk, akkor átveszik azt – mondta a kormányfő a választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel zajló konzultációsorozat második állomásán. Bár a magyar gazdaság még nincs olyan állapotban – folytatta –, hogy „a mellünket verve” lehetne hivatkozni a kormány szinte minden újításának nyugati átvételére, de „kellő szerénységgel” rögzíthető: a magyar gazdaságpolitika intézkedései, amelyeket először értetlenség fogadott, szépen lassan átmentek az európai gazdaságpolitika eszköztárába. Példaként említette a bankadót, a válságadókat, a hárompilléres nyugdíjrendszer újrarendezését, a tranzakciós adót, és szerinte „pillanatok alatt” máshol is meg fognak érkezni a munkahelyvédelmi akciótervek.
A munkahelyvédelmi tervről szólva Orbán leszögezte: „végig fogom vinni ezt a munkahelyvédelmi akciótervet, kétség ne legyen felőle, mert ez a mi kormányzásunk filozófiájának a lényege”, ugyanis arról kell meggyőzni a magyarokat, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem dolgozni, amit csak akkor lehet bizonyítani, ha valóban vannak munkahelyek, és kiderül az embereknek, hogy többet keresnek, mintha segélyt kapnának. Jelezte ugyanakkor, hogy óriási nyomásra számít az akciótervvel kapcsolatban, mert arra a megközelítőleg 300 milliárd forintra, amelyet a magyar vállalkozóknál hagynak a foglalkoztatás elősegítése érdekében, vannak más jelentkezők is, „akik szívesen elvinnék” azt. Ha beválik az akcióterv, akkor a következő években ez az összeg 350-500 milliárd forint is lehet – hívta fel a figyelmet.
Végül elmondta, hogy a kabinet új gazdasági modelljének része az a célkitűzés is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában – jelezte a miniszterelnök.