Könyvet írtak az Orbán-ellenes puccsról

Tóth Gy. László a közrádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta: a könyv megírásának ötletét az adta, hogy túl sok az arra utaló ok-okozati összefüggés, hogy Magyarország és Orbán Viktor ellen különböző amerikai alapítványok puccsot készítenek elő Washingtonban, amelybe természetesen bevonták az Európai Unió megfelelő intézményeit is. Magyarországon azonban szerinte ehhez nem volt megfelelő erő, és Orbán Viktortól most már azért félnek, nehogy ragadós legyen a példája.

Zárug Péter Farkas politológus szerint 2010-től erőteljes, hiperaktív kormányzati cselekvés folyt, amelyet az ellenzék diktatúraként értelmezett. Zárug a kötetben azt kutatta: vajon egy többségi modellre való átállás egyet jelent-e a diktatúra kiépülésével.

Lentner Csaba közgazdász szerint a hetvenes-nyolcvanas évektől, a gazdasági rendszerváltozástól a tervgazdaság kötött elemeit egy, az ország gazdasági-társadalmi adottságaitól idegen neoliberális piacgazdasági és társadalmi modell váltotta fel. A 2010-ben történt gazdaságpolitikai fordulat azonban ellentétes volt a nemzetközi nagytőke érdekeivel, mert nem tudják a nyereségüket a korábbi mértékben kivinni az országból, s ezért ellentámadásba lendültek. A békemenetek azonban visszakozásra késztették a nemzetközi nagytőkét. „Ez egy szabadságharc, az első félidő megvolt, s Magyarország-Európai Unió 1:0” – fogalmazott a közrádióban Lentner Csaba, aki szerint az Európai Unió alkonyát éljük, a neoliberális piacgazdasági modell megbukott, Magyarország pedig időben akar leválni erről a haldokló gazdaság- és társadalompolitikai modellről.