Az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő tárca nélküli miniszter szerint „nincs túlságosan messze” a magyar kormány várakozásaitól az a piaci elemzői vélemény, miszerint Magyarország egy 2-3 évre szóló, 15 milliárd eurós csomagról köthet megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal.
Varga Mihály szerint „nincs túlságosan messze” a magyar kormány várakozásaitól az a piaci elemzői vélemény, miszerint Magyarország egy 2-3 évre szóló, 15 milliárd eurós csomagról köthet megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. Az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő tárca nélküli miniszterré kinevezett politikus az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről csütörtökön. Varga Mihály ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a csomag nagyságáról és időtartamáról még nincs hivatalos kormányálláspont, hiszen a tárgyalások nem kezdődtek el.
Ennek kapcsán elmondta: jelenleg nehéz megmondani, milyen ütemben zajlanak majd a tárgyalások, és „nemcsak az a lényeg, hogy legyen megállapodás, hanem ez egy jó megállapodás legyen”. A politikus hangsúlyozta, hogy a nyár folyamán elkezdődhetnek a tárgyalások, de „ma nagyon nehéz megmondani, hogy mikor”. Varga Mihály kifejtette, hogy jelenleg az Európai Bizottság és az IMF egyeztetésén múlik, hogy milyen stratégiával ülnek le a tárgyalóasztalhoz Magyarországgal. Elmondta, hogy részben adatokat is várnak még, másrészt pedig Varga Mihály szerint meg fogják várni, hogy az uniós pénzügyminiszterek június 22-i ülésén döntés szülessen arról, hogy oldják fel Magyarország vonatkozásában a kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést. A politikus emlékeztetett arra a szerdai bejelentésre, miszerint az Európai Bizottság is ezt fogja javasolni.
Hozzátette: Magyarország azért fordult tavaly novemberben ismét az IMF-hez, mert - bár az évente megújítandó 4-5 milliárd eurós kötelezettség mértéke eltörpül például a görög adósság mellett - ha a hitelpiacon más országok nagyobb igénnyel jelennek meg, akkor Magyarországnak is szüksége van egy biztonsági hálóra. Varga Mihály szólt arról is, hogy vannak tartalékok, a „finanszírozással ebben az évben nincs különösebb problémája Magyarországnak”, ugyanakkor ahhoz, hogy a bizalom és az amiatt csökkenő kockázati felárak olcsóbbá tegyék az ország működtetését, mindenképpen szükséges a megállapodás.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az intézkedés a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv egyik alappilléreként fog majd megjelenni.
