FT: Vadul tévútra vitték az országot Orbánék

A Financial Times blogja közölte Bíró-Nagy András vendégposztját, amelynek címe: „Magyarország hitelességi válsága”. „Nem kellene semmi különösnek lennie abban, hogy egy sérülékeny ország az IMF-hez fordul gazdasági válság idején.” A cikk szerint nem is lepődött volna meg senki a kormány döntésén, ha nem küldték volna el színpadiasan 2010. nyarán és nem démonizálták volna a valutaalapot. A piacok pozitívan reagáltak a döntés „nevetséges körülményei” ellenére. Mindez ugyanakkor nem álcázhatja azt a „tényt”, hogy a „politikai hiba” megkérdőjelezi Orbán Viktor és kormánya képességét arra, hogy ki tudja vezetni Magyarországot a válságból.

A szerző kiemelte Matolcsy György november 14-i nyilatkozatát, amely mindössze három nappal a kormány döntését megelőzően történt. Mindez egyértelműen arról tanúskodik, hogy „improvizáció” történt, a közelgő bóvlivá minősítés miatti „pánik” következtében született meg a döntés. A „180 fokos fordulat” ellenére – amit a kormánypárti sajtó nagy része is a „gazdasági függetlenségi harc” végének tekint – a miniszter „abszurd kommunikációja ugyanúgy folytatódik, mint ahol abbahagyta”. A cikk szerint vitathatatlanok a döntés pozitív hatásai – a forint és a tőzsde erősödése –, amelyek azt jelzik, hogy a kormány a nagy nyomás alatt végül „bölcs döntést” hozott. Ez volt az első alkalom, hogy a kormány elismerte „saját tévedhetetlenségének határait”. Orbánnak és Matolcsynak ugyanakkor el kell ismernie, hogy ez az értelmes lépés valójában politikai kudarc, hiszen az országot „vadul tévútra” vitték.

A kormány nemcsak hitelességi veszteséget szenvedett el a váratlan fordulat miatt, hanem erőteljesen megkérdőjeleződött, hogy Orbán és kormánya ki tudja-e vezetni az országot a válságból. A cikk írója hangsúlyozta, hogy válság idején a közvélemény hite a kormány gazdasági kompetenciájában kulcsfontosságú. Hosszú távon ez lehet a legkárosabb hatással a kormányra. Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben a kormánynak sikerül elkerülnie a csődöt, beindítani a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremteni és elkerülni a megszorításokat, a választók bizonyára megbocsátják a következetlenséget. A jelek ugyanakkor nem bíztatóak. Az Európai Bizottság 0,5 százalékos növekedést vár jövőre, míg több magyar közgazdász egyenesen recessziót prognosztizál. A cikk utolsó bekezdése szerint a kormány kompetenciájába vetett hit elveszítése és a mélyülő válság különösen nehézzé fogja tenni a következő évet – olvasható a Médianéző szerdai összeállításában.