Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az Alkotmány, vagy az azt módosító törvény alkotmányossági felülvizsgálatára és megsemmisítésére - mondja ki az AB többségi határozata.
Az Alkotmánybíróság (Ab) többségi határozatában kimondja: az AB-nek nincs hatásköre az Alkotmány, vagy az Alkotmányt módosító törvény alkotmányossági felülvizsgálatára és megsemmisítésére. Az Alkotmánybíróság szerint a testület feladata az Alkotmány és az alkotmányos alapjogok védelme, és ezzel a feladatával ellentétes lenne, ha a védelem tárgyát és az eljárása során alkalmazott mércét, az Alkotmányt saját maga alakítaná. Az Alkotmány módosítására tehát kizárólag az alkotmányozó hatalom jogosult.
Az Ab áttekintette a kormányciklus alkotmánymódosítási gyakorlatát, és mind a tíz módosítás megfelelt a formai követelményeknek. Ugyanakkor felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy az egyéni képviselői indítványra, sürgős eljárásban történő sorozatos alkotmánymódosítás gyakorlata a demokratikus jogállam alkotmányi értéke szempontjából rendkívül aggályos. Az Ab határozatából kiderül, hogy a testület szerint vizsgálható az Alkotmány módosításának közjogi – eljárási – érvénytelensége.
A módosítás legfontosabb korlátja - a különvéleményben foglaltak szerint -, hogy egyes alkotmányos normák jogilag az Alkotmány alapján megváltoztathatatlanok. Ezek közül a legfontosabb az Alkotmány 8. § (1) bekezdése, amely szerint „A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait”. Ha az Alkotmány nem teremti, hanem elismeri e jogokat, akkor azok nem az Alkotmányból erednek, érvényességük nem az Alkotmányon alapul.