Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Európa szélei címmel vezércikkben foglalkozott az új magyar alkotmánnyal és a finnországi választásokkal szerdán a konzervatív Die Welt, amely szerint Orbán alkotmánya idegen test az európai alkotmányok családjában.
Thomas Schmid, a német konzervatív napilap kiadója és egyben főszerkesztője az írás bevezetőjében arra mutatott rá, hogy az Európai Unió politikáját az állampolgároknak mindig alternatíva nélkülinek tüntetik fel. Ez - mint fogalmazott - szorongást és bizalmatlanságot kelt, Magyarországon éppen úgy, mint Finnországban. Ameddig ez így marad, az EU-ellenes választások láncolata nem szakad meg. Ma - írta Thomas Schmid - Európát merev, Brüsszel által kiválóan reprezentált központosítottság jellemzi, ami nehezíti az EU működését.
Mindezt - mint a Die Welt írta - mindenütt észlelni lehet, de leginkább Európa szélein. Ebben a tekintetben az Orbán Viktor pártja, a Fidesz által végrehajtott erőteljes nemzeti fordulattal Magyarország hívta fel a figyelmet magára. Az ország - amely még nem olyan régen tagja az EU-klubnak - a magyar kártyát játssza ki, és kormánya „a történelem által átitatott nemzeti ébredés hangját” használja. Ez pedig nem illik a brüsszeli mintájú Európához.
Magyarország új alkotmánya a szerző szerint „idegen test” az európai alkotmányok családjában. Egy „felettébb patetikus, a történelmi büszkeség által átitatott preambulum” az országot a XI. században horgonyozza le, és a koronához, a kereszténységhez, valamint a (sokgyermekes) családhoz köti. A nemzetet igyekeznek ismét a korábbi köntösbe öltöztetni.
A cikkíró mindenesetre leszögezi: Magyarország köztársaság marad, beágyazódva az európai egyesülés szilárd rendszerébe. Orbán tudja ezt, és ezért az alkotmány Schmid szerint egyfajta figyelmet érdemlő vegyülékké vált. „A borgőzös, szakrális történelemfelfogást egészen tudatosan kötötte össze a modern, szerződéseken és megállapodásokon alapuló alkotmányos eszmével” - hangoztatta a szerző.