Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Fennakadt az alkotmánybírósági vizsgálaton a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabály. A jogbizonytalanság elkerülése érdekében azonban nem azonnali hatállyal semmisítették meg azt.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az Alkotmánybíróság (Ab) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló, tavaly júniusban elfogadott törvény azon rendelkezését, amely szerint indoklás nélkül el lehet bocsátani a központi közigazgatásban dolgozókat. A rendelkezést nem azonnal, hanem május 31-i hatállyal semmisítette meg az Ab, vagyis eddig van ideje az országgyűlésnek, hogy új szabályokat fogadjon el a felmentésre.
Az Ab közleménye szerint az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége a törvényhozó széleskörű szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek meghatározásában, ez azonban nem terjedhet odáig, hogy korlátlan jogkört adjon a munkáltatónak a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Úgy ítélték meg, hogy az indokolási kötelezettség nélküli felmentési jog aránytalanul, épp és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot. Megállapították azt is, hogy indoklás nélkül nem lehet bírói úton megállapítani, jogszerű volt-e az elbocsátás, így sérülhet a hatékony jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben - a kiszolgáltatottság miatt - az emberi méltósághoz való jog is.
Az Ab nem vitatta, hogy a közigazgatás hatékonyságának javítása indokolhatja a tisztviselők felmentésének megkönnyítését, azonban az országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők jogainak védelme és a kormányzati célok között - írja az Origo.