Indul az európai szemeszter

A jelentés elfogadásával elindult az első, úgynevezett európai szemeszter, amely – a nemzetközi gazdasági válság tapasztalataiból okulva – a jelenleginél jóval szorosabb gazdaságpolitikai egyeztetést jelent az európai uniós tagállamok között. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, „az éves növekedési felméréssel az európai integráció új szakasza kezdődik”. Mint mondta, „a felmérés arra irányuló koherens és átfogó terv, hogy Európa visszatérjen a növekedéshez és a magasabb foglalkoztatottsághoz”.

Az európai szemeszter jegyében az uniós tagállamok a tervek szerint júliusra jutnak el oda, hogy egyeztetett gazdaságpolitikai programok alapján tudják elkészíteni jövő évi költségvetésüket. A folyamat az uniós intézmények, illetve a tagállamok szintjén is zajlik – a munka koordinálása, valamint a Tanács munkájának irányítása a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb feladata.

Amint megállapodás születik a közös prioritásokról az állam- és kormányfők találkozóján (a tervek szerint márciusban), a tagállamok gazdaságpolitikái és nemzeti költségvetései is tükrözik majd ezeket az ajánlásokat. A most kiadott elemzésben a bizottság hangoztatta: „Az Európai Uniónak átfogó terve van arra, hogy reagálhasson a válságra és felgyorsíthassa saját gazdasági növekedését. Most koordinált módon és a prioritások szem előtt tartásával kell koncentrálnia erőfeszítéseit.”

Olli Rehn úgy fogalmazott, hogy az idei év fordulatot hozhat egyebek között az adósságok alakulásában. Hozzátette, országokra szabott programokra van szükség, amelyek a helyi körülmények alapján készülnek. A pénzügyi konszolidációhoz – hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján Barroso – elengedhetetlen a bankszektor gyengeségeinek megszüntetése, az ágazat helyreállítása a válság után. A jelentés szerint kiemelten fontos a makrogazdasági egyensúlytalanságok korrigálása, a munkaerőpiacok mobilizálása, munkalehetőségek teremtése, valamint magántőke vonzása is a növekedés finanszírozásához. Az európai szemeszter „felkészíti az EU-t arra, hogy elmozduljon az Európa 2020 stratégia célkitűzései felé”. A felmérés a nyugdíjreformot a legfontosabb szerkezeti reformok között említi, és utalást tesz a nyugdíjkorhatár emelésének megfontolására is.