A britek szerint az Aszadot megbuktató terroristák már nem is annyira terroristák
A brit kormány a 2000-ben kelt terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t.
Kik szavaztak a Jobbikra és mivel ért el sikereket a radikális párt - erre keres válaszokat Karácsony Gergely és Róna Dániel politológusok tanulmánya, amit a HVG foglalt össze.
Kik és miért szavaztak a szélsőjobboldali pártra? Szociális frusztráció, nacionalizmus, nyilas reneszánsz vagy elitellenesség voltak-e a legfontosabb motívumai a Jobbik szavazóinak? Vagy valami más? Ezekre a kérdésekre válaszol Karácsony Gergely és Róna Dániel politológusok tanulmánya a Politikatudományi Szemlében, amelyet a HVG ismertet. Az elemzés a Magyar Választáskutatási Programnak a tavaly júniusi európai választások előtt felvett közvélemény-kutatására épül, és még jóval a tavaszi országgyűlési választások előtt íródott.
A HVG által összefoglalt tanulmány, miközben igyekszik azonosítani, hogy miért reagált elfogadóan a magyar társadalom egyik része a Jobbik üzeneteire, és azok milyen igényt elégítenek ki, aközben arra is ügyel, hogy azonosítsa a párt politikáját is, hogyan formálja a politikai napirendet, és képes-e elhitetni választókkal, hogy az ő megoldása az egyedül üdvözítő.
A jobbikos szavazó fiatalabb volt 2009-ben, mint az átlag, inkább volt férfi és inkább élt kistelepülésen, mint a többi párté. A nacionalizmus és az anti-establishment beállítottság nagyon erős befolyással vannak a radikális pártpreferenciára, miközben az antiszemitizmus is szignifikáns. A legnagyobb hatás viszont a cigányellenesség fejti ki. A tanulmányt részletesen a HVG ismerteti.