Az MSZP amolyan kisokossal látta el ajánlószelvényeket gyűjtő aktivistáit.
2010. február 23. 09:21
p
0
0
5
Mentés
„Hiába tudjuk (bár egyáltalán nem kéne elfogadnunk és még kevésbé magától értetődőnek tekintenünk), hogy a tömegdemokrácia politikai mindennapjainak része a hazugság, itt súlyosabb dologról van szó. Sokak nagyon is érthető félelmeinek cinikus, hatalmi érdekből történő manipulálásáról. Ez egyrészt alapjaiban kérdőjelezi meg az MSZP antifasiszta elkötelezettségének őszinteségét, másrészt nagymértékben aláássa a Fidesz tárgyszerű és indokolt bírálatának a lehetőségét. (Tapasztalom, hogy jóformán bármit tesz szóvá az ember, azt a választ kapja, hogy ne »fasisztázzon«.)
A kisokosból kitetsző stratégia, hogy ismét belőle idézzek: »mélységesen nem demokratikus«, hiszen azt célozza, hogy ne érezzük magunkat politikai döntéseinkben szabadnak, hogy elvegye honpolgári felelősségünket és méltóságunkat, hogy ne értékválasztásainkra és belátásunkra hagyatkozzunk, hanem engedjük, hogy félelmeink irányítsanak bennünket, hogy úgy érezzük, nincs választásunk.
Sokszor elhangzik, hogy Bibó István szelleméből mindössze csak frázisok maradtak meg a politikai közbeszédben, elsősorban az, hogy: »Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni«. Én úgy gondolom, hogyha csak enynyit tényleg megértenénk Bibóból, már az is nagyon sokat segítene rajtunk. A Lehet Más a Politika, mint a neve is mutatja, ezt a mondatot komolyan kívánja venni.”
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Igen egy mondat is elég ebből a szoci leporellóból, hogy rájöjjünk a hazugságokra!!
Na és efftársak: ki az aki a gyűlöletkampányt folytatja?? Csak nem maguk a szocik személyesen???
S még ők szeretnék magukat a demokrácia letéteményeseinek beállítani??
"A szocialista kiadvány „érvelése” roppant beszédes: a kis pártoknak, „bár fontos szerepük van a demokráciában, a mostani politikai helyzetben a rájuk leadott szavazatok elveszettnek számítanak”. Vagyis, ami a demokrácia számára hasznos, az most káros, a demokrácia érdekeit fel kell függesztenünk. Ezt az a veszedelem indokolja, amit a Fidesz jelent. Immár aligha meglepő, ha a továbbiakban azt tanácsolja nekünk a szocialista „kisokos”, hogy ne a legjobb demokratikus meggyőződésünk szerint szavazzunk, ne arra a politikai erőre tehát, amelyiknek a programjával leginkább egyetértünk. Meggyőződésünket, felelősségünket, annak méltóságát, hogy egy demokrácia felelős, felnőtt, döntésképes polgárai vagyunk, iziben felejtsük el, mert „aki tavasszal nem az MSZP-re szavaz, az a Fideszre és a Jobbikra szavaz, és az is a Fideszre szavaz, aki otthon marad”.