„Nagyon dühös vagyok... nagyon dühös vagyok
nagyon dühös vagyok... tudod nagyon dühös vagyok.
Elborult az agyam, nagyon dühös vagyok...
nagyon dühös vagyok, és még én szégyellem magam.
Nagyon dühös vagyok, nagyon dühös vagyok,
Felment benn a pumpa, az elvárásaim nagyok.
Kifejthetem neked, hogyha kíváncsi vagy rá.
A doktori szabályzat rendelkezik a módjáról,
ahhoz hogy valaki a fokozatnak birtokosa legyen,
nemzetközi szinten publikálva, tudásáról
öreg dokik előtt kell, hogy bizonyságot tegyen.
Az önálló munkáról nyilatkozó doktorjelölt,
ha hazudott, s szavának a bizottság ott bedőlt,
s a tézisei eredetét nem vizsgálták külön,
csalóból doktor lett, miért nem csípték fülön?
Húsz év kellett hozzá, míg a gyanú felmerült,
valahogy hiányzott a megszokott elnöki ráció,
páratlan karriert futott be, míg ki nem derült,
saját gondolata sincs, nemhogy egy disszertáció.
Pedig a Köztársaság elnöke az Alkotmány szerint,
kifejezi egységünket, ahol tud, ott segít,
őrködik demokráciánk működése felett,
ez egy kopírparír tapír, ezt rábízni nem lehet!
Nyuszi, jöhetsz itt nekem, hogy ez rég volt, s ő nagy magyar,
elnöknek jó lesz, írni nem tud, de jót akar,
két olimpián arany, hetvenévesen fiatal,
pezsgőzzön csak követekkel, addig sem kavar.
De a Preambulum szerint büszkeségünk forrásai,
magyarok nagyszerű szellemi alkotásai.
Lassan megértheted végre, min bosszantottam fel magam,
ügynök, tré vagy csaló, engem borzasztóan zavar.
Zavarjátok hát el ezt a pojácát a várból,
míg a Sándor palotában a mennyezet le nem szakad,
innen a Kánaán messze van, úgy látom,
de egy feddhetetlen elnökünk majd csak valahogy akad.
Holnap beszélhetünk arról, az egészségügyben mi jó,
vagy az államadósságért libsi vagy jobber a hunyó,
de az ideológiák helyett ma számítson a tett,
a plagizáló elnök téged is palira vett.
Józan érvek ellenére neked ez nem csaló,
s a Köztársaság élére egy ilyen alak való,
akkor figyelj haver, téged tényleg jól reprezentál,
mert magad sem vagy különb, mint e másolásról elhíresült
gátlástalan hazug csaló, analfabéta doktor Schmitt Pál.
Dokikopi Pali, Dokikopi Pali,
Dokikopi Pali, és még én szégyellem magam.
Dokikopi Pali, Dokikopi Pali,
Dokikopi Pali, az elnök itt te nem maradsz...”