Jubileumi turnéval érkeznek a német tökfejek!
Legendás power metal zenekar érkezik Budapestre, hogy fennállásának 40. évét ünnepelje, méghozzá a Beast in Black társaságában.
Hol volt, hol nem volt, az énekesnő egyszer ellátogatott Budapestre, ahogy Levélíró Gergely kérte.
Hol volt, hol nem volt, a gendermagos-hintalovas kiskakas szemétdombján innen, a love-is-love-üveg-hegyeken túl, ott, ahol a független tényfeltáró túr, egy cseppencsepp országba – ahol kiugrott, akarom mondani, beugrott papok hetente kétszer vonulnak vissza örökké a közélettől, ahol kiugrónak ritkán mondható, de ugrásra kész disszidens teológusasszonyok öntözgetik-kapálgatják lelkük nárciszoskertjét, ahol fergeteges kandúrheccekben egyesek a saját, másuk apukájuk autójával dicsekszenek, s ahol nagy álvitézek és kisgrófók húzzák a talpalávalót – egyszóval ide,
Komoly, géppel írt, ánglius nyelven fogalmazott, szépen lektorált, fejléces meghívó volt ez, gyöngybetűkkel, aranyszegéllyel, s az állt benne, hogy volna itt ez a cseppencsepp ország, abban vagyon egy város, a városban egy városháza, s abban van egy Főfőpolgármester, aki szerint a városa szuper hely, Swiftnek pedig mindenképpen el kellene mennie oda koncertezni.
Ejszen, igen kedve kerekedett a százszorszép Taylor Swiftnek, hogy meglátogassa ezt a cseppencsepp országot, benne a várost, benne a városházát, és koncertezzen a budapestieknek, ha már ilyen szépen kérik. De öreg dajkája, régi kedves dadája furtonfurt a fülébe sugdosott. Hogy így, Taylor Swift, meg úgy, Taylor Swift, elébb ismerd meg ezt a cseppencsepp országot és a várost, de álruhában ám, hogy senki se tudja, hogy ki vagy. Menjél, nézelődj, kérdezősködj! – javasolta.
Hajlott a százszorszép Taylor Swift az öreg dajka mondására, álruhát öltött, s lókupecnek öltözve nyakába vette hát az országot. Ment, mendegélt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől harmincesztendős kátyúkat kerülgetve, csak ment. Mígnem egyszer csak kiveresedett embereket látott, akik egy hétszűnyű palávert vertek nagy buzgalommal. Megkérdezte hát őket, miként a dajka tanácsolta: „adjon Isten jó napot, derék emberek, hát miért veritek tik oly kegyetlenül azt a hétszűnyű palávert?” Az emberek félbeszakajtották a munkát, hogy válaszolhassanak. „Azért, mert most háromhetven az euró, és így külföldön egy csomó minden olcsóbb, bezzeg nálunk meg nem!” – vágta rá hetykén egyikük, egy pirospozsgás bácsika. „Értem én, amit mondtok!” – felelte rá Taylor Swift. „Tehát amikor gyengébb a forint, nem veritek.” „Dehogynem, hogyne vernénk!” – felelte rá a bácsi – „akkor meg azért verjük ugyanígy, mert ne már, hogy a külföldiek járjanak ide vásárolgatni a nagy olcsóságba”!
Taylor Swift nem mondott semmit, csak továbbállt.
Ment, mendegélt, éppen egy méhlegelő fölött vezetett az útja egy lombkoronasétányon, amikor asszonyok furcsa csapatával találta szemben magát.
A Prominens Megmondóasszonyon piros köntös volt és egy fehér papír a fején. Éppen szemben masíroztak a Taylor Swifttel, emez meg ugyancsak megkérdezte őket: mi járatban ebben a fura maskarában? Felelt is neki a rangidős: „Elegünk van abból, hogy a kormány eddig gyerekszülő masinának nézett minket, most már meg nem!” – rikoltotta. „Takarodjon a méhünkből, de a pénzt tegye le szépen a sarkon!” – így egy másik egyéniség. Taylor Swift illedelmesen Istenhozzádot mondott, s felvette a piros főkötőt fehér papírlappal, hogy ne keltsen feltűnést.
Hamarosan beérkezett hát a városba; itt nézelődött, őgyelgett, megnézte, amit meg kellett, kikérdezte, amit ki kellett, s már értette, miért hívta őt a Főfőpolgármester.
***
A levélíró Főfőpolgármestert aztán egyszer csak arra ébresztette a legkisebb kisinasa: megjött a Taylor Swift!
De nem csak a százszorszép énekes jött el, hanem mások is: Robert Downey Junior Vasemberként, Chris Hemsworth pedig Thornak öltözve. Elámult Levélíró Gergely: igazi sztárparádé ez, a kedvenc hőseivel! Majd meglátjuk, mit szól ehhez Budapest! – ismételgette nagy örömmel, míg Swift és a többiek sokatmondó pillantásokat váltottak. „Vezess minket a Budapesthez” – kérték, mire a Főfőpolgármester odakísérte őket az ágyhoz.
– Ne félj, minden rendben lesz! – Duruzsolta a Budapest fülébe Swift.
– Az a Blaha Lujza téri parkszerűség nem a vég, csak kitartás! – tromfolt Thor.
A Főfőpolgármester meghatódva kérdezte őket, vajon tudják, mennyit jelent ez a látogatás szegénynek?
– Ilyenkor ez csak természetes – mosolyogtak rá mindhárman, és próbáltak úgy tenni, mintha nem vennék észre a város végtagjaiból mindenfelé kiálló bicikliutakat, hétszázalékos sokasággal autómentesített hídját, a testét ellepő, egyre burjánzó méhlegelőket, útjaiba maró kátyúkat, a lépcsőfokonként külön-külön ünnepélyesen átadott felújított metróállomásait, és igyekeztek csupa derűt mutatni, ahogy súlyos beteg látogatásakor a beöltözött hírességeknek illik. Különösen, ha kamera is veszi őket.
Aztán Taylor Swift hetedhét országra szóló koncertet csapott, együtt ropták rá Niedermüller akciónyugdíjasai és a Kazinczy utcai aszpirinárus dílerek. Még ma is mulatnak, ha abba nem hagyták.
Aki máshogy meséli, az propagandista.
Nyitókép: képkivágás a Magyar Népmesék A királykisasszony jegyei című epizódjából