Ebben az élet-halál harcban a magyarságnak csakis akkor lehet bármiféle esélye, ha nemzeti-jobboldali kormány vezeti az országot.
„Nehéznek tűnő demográfiai helyzetünkben mérsékelt bizakodásra adhat okot az a tény, hogy a hajdani telepítési politika, illetve iparosítási törekvések (mindkettő burkolt etnikai fenyegetés) után fél évszázaddal az utódállamoknak ma nincs átfogó stratégiájuk a magyarlakta tömbök felszámolására. Az ő emberanyaguk is alaposan megfogyatkozott az elmúlt két-három évtizedben. Hogy Romániából – vélhetően – négy-ötmillió ember tűnt el, költözött el, vándorolt ki rövid idő alatt, ismert körülmény. Szlovákiában olyan súlyos a demográfiai krízis, hogy a jelenlegi helyzet fél évszázadon belül teljes összeomláshoz, a szlovákság törpe nemzetté zsugorodásához vezethet. Kiürülnek a falvak, városok, elköltöznek a fiatalok a délszláv országokból is, de nemcsak onnan, hanem Lengyelországtól Bulgáriáig szinte minden posztszocialista államból. Közép- és Kelet-Európa első számú közéleti kérdése ma a demográfiai válság, és egyedül vagy közösen választ kell találnunk a népességcsökkenés fenyegető kérdéseire.
Ebben az élet-halál harcban a magyarságnak csakis akkor lehet bármiféle esélye, ha nemzeti-jobboldali kormány vezeti az országot. Ha pedig az irányítás az ő kezükben van, akkor a szükséges, elérhető segítség is megérkezik az elcsatolt nemzetrészekhez. Ellenkező esetben, vagyis ha a baloldal magához ragadja a kormányrudat, három irányból is halálos csapást szenved el a magyar összefogás. Először is kiszolgáltatják az országot a globális politikának és tőkének, vagyis ellehetetlenítik a nemzetrészek közötti építkezést.
Másrészt feláldozzák a határon túli magyarokat a kétoldalú kapcsolatokban, hiszen állandó problémaforrásként tekintenek rájuk (ahogyan paradox módon Bukarestben, Pozsonyban vagy Kijevben is). Végül pedig az alkotmányos jogokat is igyekeznek megtépázni, vagyis veszélybe kerül a magyar állampolgárság kiterjesztése, ennek következtében pedig minden tényleges és szimbolikus kedvezmény. Ilyen körülmények között a magyarság fogyatkozása olyan mértékben felgyorsulna, hogy néhány évtized alatt teljesen új helyzet állna elő határon innen és túl.”
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A volt román miniszterelnök posztja alatt elszabadultak az indulatok.
Huszonnégy órás őrizetbe került Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán a román korrupcióellenes ügyészség vizsgálata miatt.
A kapitány is táncra perdült.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
