„Hát igen, én is nézegettem ezt a képet és – nem hülyéskedek – de szomorúan olvastam az ilyen-olyan, de leginkább gúnyolódó kommenteket.
Az elmúlt bő negyven évben két-három alkalommal beszélgettem Nagy Feróval, aki a mai napig őrizgeti azt az Új Tükör 1980. évi, karácsonyi számát, amiben remek képekkel illusztrálva ott volt a Fekete Bárányok koncertről írt riportom.
A lényeg az, hogy ha látom Nagy Ferót mindenféle emberrel lefotózva, elnézően mosolygok és Kálámbó jut eszembe. Kálámbó Kisoroszi népszerű embere volt, remekül énekelt és ha volt hozzá kedve, a parti legelőn hajkurászta a teheneket. Valamikor a ’90-es évek közepén éppen az új quadomat próbálgattam és láttam, hogy a homokdombnál egy kidobott sezlonyon üldögél a Kálámbó és veszettül integet nekem. Még oda se értem hozzá, már mutatta, hogy elkóboroltak a rábízott tehenek, menjek, aztán hajtsam őket vissza. (Pár napja olvastam, hogy Lázár János is quadozik, attól félek, hogy ez a műparaszt, aki időnként vadásznak álcázza magát, nem fog kinőni a quadozásból, úgy, mint én.)
Szóval, Nagy Feróra nem tudok haragudni és vessenek meg érte, Semjén Zsoltra se, mert ahányszor látom a parlamentben áhítat közben, isten bizony megesik rajta a szívem és hát persze ilyenkor tagadom le, hogy apai nagyanyám engem igazából papnak szánt! Meg is kereszteltek. Ha én akkor, amikor a buksimra öntötték a szenteltvizet, tudtam volna, hogy egy Semjén nevű ember, mint keresztény, háziasított rénszarvasokra lövöldöz és lesz kéznél helikopter is, hogy elszállítsa a tetemet, isten bizony, kiugrottam volna a keresztapám kezéből!
Na most a pulit azt hagyjuk, őt aztán senki nem kérdezte meg, hogy van-e kedve Németh Szilárd elnök-alelnök karjaiba simulni!”
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner