A legjobban kereső húsz százalékban megnövekedett a szakmunkások, betanított munkások aránya.
„Ritkán fordul elő, hogy a kutató nem hisz a szemének. Huszár Ákossal most megesett. A magyar társadalom legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmi ötödét vizsgálva azt találta, hogy a 2010-es évek végére a legjobban kereső húsz százalékban megnövekedett a szakmunkások, betanított munkások aránya, a legrosszabbul kereső húsz százalékában viszont egyre nagyobb súllyal jelennek meg értelmiségi csoportok.
A rendszerváltást megelőző időszak óta eltelt évtizedekben ezzel pontosan ellentétes folyamatok zajlottak Magyarországon. A felső jövedelmi csoportban folyamatosan növekedett a vállalkozók, a vezetők, illetve az értelmiségi csoportok aránya, a munkások viszont egyre inkább az alsó jövedelmi kategóriában koncentrálódtak. A legfrissebb adatok szerint megfordultak a trendek: a szaki megérkezett a jövedelmi elitbe, az értelmiség meg a szegények közé. (...)
Három tényezőt azonosítottunk:
1. Az állam által finanszírozott értelmiségi pályákon nagyfokú jövedelemvesztés zajlik, mert a gazdasági felfutás éveiben a nagy szolgáltató, gondokoskodó értelmiségi csoportok közül csak néhányét, például az orvosok bérét rendezték.
2. Az állami támogatással pörgetett szektorokban (például az építőiparban) igen jelentős jövedelemnövekedés történik, ami a szakik világára is kihat. A világban zajló termelékenységi forradalomba bekapcsolódó cégek (a gazdasági centrumokban tervezni és értékesíteni, a periférián termelni tudók), szintén magas profitra tesznek szert, és ez az alkalmazottjaik jövedelmére hatással van. A szakik felemelkedése nem minden kétkezi munkást érint, a legszegényebbek zöme továbbra is ebből a rétegből kerül ki, mert a kékgallérosokra nagyfokú jövedelmi differenciálódás a jellemző. Más értelmiségi csoportokat is érint a lecsúszás, például a szociális munkásokat.
3. A folyamatokra döntő hatással van a garantált bérminimum fogalma, amit a hétköznapokban szakmunkás minimálbérnek neveznek. Valójában a szakmunkás minimálbért alkalmazzák a diplomásokra is, és ennek ma már legalább akkora hatása van a közszolgálati értelmiség életére, mint a szakikéra. A következmény az értelmiség és a szakmunkástömegek bérének összecsúszása.”
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint a magyar közoktatás képes a nemzetközi tudományos csúcsteljesítményekhez szükséges alapokat megteremteni, és kiválasztani a tehetségeket.
Nézzük akkor a tényeket.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
A kérdés, hogy az Országgyűlés hajlandó lesz-e tudomást venni arról, hogy van nemzeti minimum ebben az országban, s megteremti-e az ezt leképező politikai minimumot. Győri Enikő írása.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
