Amerikának le kell mondania a világuralomról
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
A globális birodalom egy évszázadon belül már harmadszor rombolja le a német-orosz együttműködést.
„Ez eddig elég logikusnak látszik, és jól mutatja a fraktálok mintázatainak rendkívüli erejét, de az igazi kérdés az, hogy amennyiben egy emberi közösség többször egymás után megtapasztalja a pusztító következményeket, akkor vajon kialakul-e benne az önreflexiónak az a minimuma, ami ahhoz kellene, hogy képessé váljon e mintázatok korrekciójára. Nyilvánvaló, hogy a »bevésett« mintázatok degeneratív logikájának már a felismerése sem egyszerű feladat, ám a »kivésés« és aztán a korrigált mintázatok bevésése rendkívül fájdalmas és drámai részletekben bővelkedő folyamat, ezért igen kevés igazán sikeres példát láthattunk eddig. Az elmúlt egy év során a globális birodalom egy évszázadon belül már harmadszor rombolja le a német-orosz együttműködést nagyjából ugyanazokat az önismétlő mintázatokat felhasználva, amelyeket már kétszer is megtapasztaltak Európa népei, mégis minden menetrendszerűen úgy megy végbe, mint az eddigi két alkalommal.
A legutóbbi látványos példája volt ennek a német külügyminiszter asszony kijelentése, hogy fejezzük be az egymással való háborúzást az Európai Unión belül, mert mi nem egymással, hanem Oroszországgal állunk háborúban. Nagyon fontos eleme volt e kijelentésnek az, hogy Európa Oroszország ellen vívott háborúját, mint a legmagasabb rendű erkölcsi kötelességet jelölte meg, anélkül, hogy akárcsak utalt volna e háború okainak mélyebb rétegeire. Aligha hihetjük, hogy ez a kissé rendhagyó »hadüzenet« nyelvbotlás, vagy a véletlen műve lett volna. Különösen beszédes az a csend, amivel e bejelentést a külügyminiszter asszony hivatali főnöke a német kancellár fogadta mindezt, hisz a kancellár eddig láthatólag éppen ezt a »hadüzenetet« próbálta volna elkerülni.
A német uralmi struktúra tehát újra alkalmatlannak bizonyult a legelemibb szintű stratégiai érdekeinek még a megfogalmazására is, annak bátor képviseletére pedig végképp. Bizarr módon ezt a történelmi feladatot egyelőre Európában egyedül a magyar miniszterelnök látja el. Aki szintén úgy fogalmazott egy interjújában, hogy Európa háborúban áll, de ezt ő éppen azért tette, hogy jelezze azt, hogy ez egy végzetes tény. Földrészünk sorsa most azon múlik, hogy lakói is felismerik-e ezt.”
Nyitókép: Képernyőfotó
***