Mit ígértek a NATO-országok vezetői 1990-ben?

2022. február 04. 14:59

1990 második felére az USA vezetése rájött: tulajdonképpen minek állapodna meg az „oroszokkal”?

2022. február 04. 14:59
Máthé Áron
Máthé Áron
Huszárvágás blog

„1990 második felére az USA vezetése rájött: tulajdonképpen minek állapodna meg az »oroszokkal«? Hiszen a Szovjetunió elkezdett szétesni, és a következő évben meg is szűnt. Úgy tűnt, hogy az ígéretek a megváltozott körülmények között már nem voltak érvényesek. Immár nem »közös európai házról« meg közös biztonsági struktúrákról volt szó, hanem arról, hogy Oroszországot alárendelt, másodosztályú tagként elnyeli az USA által kialakított poszt-nyugati világrend. Ugyanis Bush elnök több beszédben is meghirdette az Új Világrendet, amelyet afféle jóindulatú, liberális-progresszív hatalomként az USA felügyel. Ezt azonban mások úgy értették: mostantól egypólusú világrend van, amelyben az Egyesült Államok dönt és punktum.

Pedig Oroszországgal meg lehetett volna állapodni. Még most is meg lehetne. Csak ne a közép-európaiak bőrére menjen. Hiszen az ifjabb Bush megígérte: nem lesz több München, nem lesz több Jalta. Azonban ne felejtsük el: egyvalami nem ugrott be a közép-európai országok NATO tagságának kizárására 1990-ben ígéreteket tevő nagyhatalmi politikusoknak. Az, hogy mit akarnak egyáltalán a közép-európai népek? Hátha ők a NATO tagjai akarnak lenni?

Felmerül tehát a kérdés az ifjabb Bush ígéretei kapcsán: mi van, ha a körülmények ismét megváltoztak?”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dglaj
2022. február 04. 15:32
Az USA vezetőire is igaz a klasszikus mondás: "hazudtunk nappal, este, meg éjjel..." A libsiknél ez alapállás...
Box Hill
2022. február 04. 15:28
Ezután Churchill a lényegre tért. Megjegyezte, hogy Angliának két országhoz fűződik jelentősebb érdeke, az egyik Görögország. Románia nem érdekli különösebben, azt „orosz ügynek” tekinti, de Görögországban elsődleges befolyásra tart igényt. Hogy „képet alkothassanak” balkáni ügyeik állásáról, Churchill átnyújtotta Sztálinnak az azóta elhíresült papírszeletet (saját szavaival „illetlen dokumentumot”) a következő adatsorral: Románia: Oroszország 90 százalék, a többiek 10 százalék; Görögország: Nagy-Britannia 90 százalék (az USA-val egyetértésben), Oroszország 10 százalék; Jugoszlávia: 50-50 százalék; Magyarország: 50-50 százalék; Bulgária: Oroszország 75 százalék, a többiek 25 százalék. Rövid szünet után Sztálin kék ceruzájával kipipálta a fecnit, és visszatolta Churchill elé, aki emlékiratai szerint maga is kissé cinikusnak találta az iratot, és felajánlotta, hogy égessék el, de Sztálin csak annyit mondott: „nem, tartsa csak meg”. A továbbiakban az ominózus százalékok mibenlétéről egyáltalán nem esett szó, csak Sztálin jegyezte meg, hogy sokallja az angolok bulgáriai igényét. Ezt az apróságot viszont közös megegyezéssel kiutalták külügyminisztereiknek másnapi megvitatásra. (Megvitatták. Október 11-én a végleges megállapodás szerint Bulgáriában és Magyarországon a befolyás aránya 80–20 % módosult a Szovjetunió javára, a többi országban maradt Churchill eredeti javaslata.) Forrás: Meszerics Tamás, Beszélő.
Pierre
2022. február 04. 15:20
a szethullo kommunista diktatura meg megprobalta kialkudni, hogy az addig megszallt kelet-europai orszagoknak ne legyen soha teljes szuverenitasa, de ez mar nem jott ossze neki. Most a ner holdudvara naponta ezen sajnalkozik, hogy nem a volt Szovjettunio mondja meg, mit csinalhat ma pl. Magyarorszag. Teszi ezt azon igyekezeteben, hogy az ex-kgb-s tomeggyilkos diktator kedveben jarjon.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!