Orosz katonai erők Csernobilban – lehetséges hatások

„A hírek szerint 2022. február 24-én, csütörtökön orosz csapatok foglalták el a csernobili atomerőművet. A csernobili telephely Kijevtől 80 km-re északra található, a fehérorosz-ukrán határ közvetlen közelében. A csernobili 4. reaktorban 1986-ban bekövetkezett balesetet követően a többi reaktor ugyan tovább működött, de 1991-ben a 2. blokkot, 1996-ban az 1. blokkot, 2000-ben pedig a 3. blokkot véglegesen leállították, így a telephelyen nincsen működő atomerőművi blokk.

A csernobili 4. reaktor fölé beton szarkofágot építettek 1986-ban. Nemzetközi összefogásban egy második szarkofágot is létesítettek, ez 2019-ben kezdte meg a működését. Ez a dupla szarkofág rendszer kellő védelmet nyújt a környezeti hatásokkal szemben, nincsen azonban katonai csapásra méretezve. Azzal, hogy orosz csapatok foglalták el a csernobili létesítményeket, kényszerűen átvették az ezek fizikai biztonságáért viselt felelősséget is. Ezt tehették akár azért is, hogy megakadályozzanak esetleges, a létesítmény elleni szimbolikus támadásokat, de ennek más oka is lehet. A motivációt ma nem tudhatjuk.

Mi jelenthet nukleáris tekintetben veszélyt a csernobili telephelyen?

A csernobili 1-3. reaktorok kiégett üzemanyagát egy központi nedves tárolóba helyezték el az erőmű telephelyén. Ukrajna nemzetközi segítséggel épített egy száraz tárolót a csernobili 1-3. blokkból származó kiégett üzemanyag átmeneti tárolására, ennek működési engedélyét az ukrán hatóságok 2021 májusában adták ki, feltöltését megkezdték. A száraz tároló egy robusztus beton szerkezet, amiben konténereken belül helyezik el a kiégett kazettákat, ezek jól védettek a fizikai behatásokkal szemben.”

Nyitókép: Sergei Supinsky / AFP