Valóban kitört a forradalom, vagy pontosan mi történik Kazahsztánban?

„Mi a helyzet Kazahsztánban? Az elnök valóban az országa megszállására kérte az oroszokat?

Ez így nem igaz. Nem orosz, hanem nemzetközi beavatkozásról beszélhetünk. Ez a téves információ azonban úgy terjed a nyugati médiában, mint a vírus. A valóságban az történt, hogy a kazah elnök, Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev az ODKB (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete – »keleti NATO«-ként is emlegetik) segítségét kérte. A szövetségnek hat tagja van: Oroszország, Belarusz, Tádzsikisztán, Örményország Kirgizisztán és Kazahsztán. Az valóban igaz, hogy a szervezetben Oroszország dominál.

Ám arról szó sincs, hogy az oroszok megszállják Kazahsztánt. A tagok közösen küldenek katonai kontingenseket az országba. Erre a szövetség alapszerződése ad jogi alapot. A szerződés kettes pontja rendelkezik ugyanis arról, hogy amennyiben nemzetbiztonsági kockázat merül fel, veszélybe kerül valamelyik tagország szuverenitása, úgy a szövetségesek közbelépnek a bajban levő(k) megsegítésére.

Kazahsztán esetében pedig minden kétséget kizáróan jelentős, az egész régiót érintő biztonsági veszélyről beszélhetünk. Természetesen a hatalmát és az állam egységét veszélyben érző Tokajev nem az ország megszállására, hanem a rend helyreállításában való segítségre kérte az ODKB-t, amelynek békefenntartó kontingense alapvetően a kulcsfontosságú objektumok őrzését és védelmét látja el.

Milyen jellegű veszélyről van szó pontosan?

Az elmúlt napok eseményeinek tükrében elmondhatjuk: amennyiben a beavatkozás késik, Kazahsztán jó eséllyel a szétesés szélére, polgárháborúba, teljes káoszba süllyedt volna. Ez pedig a teljes térség stabilitását veszélyeztetné.
Ez éppen elegendő indokot szolgáltat arra, hogy az ODKB csapatokat küldjön a rend biztosítására. Ám nem a tüntetők ellen vetik be a szövetséges haderőt, hanem a kulcsfontosságú objektumokat őrzik. 

Az oroszok számára kiemelten fontos Bajkonur, az űrállomás védelme. Ennek jelentőségét talán senki számára nem kell külön elmagyarázni. Az űrállomás mellett azonban még számtalan orosz érdekeltség található Kazahsztánban. Így például a Szari-Sagan tesztmező, ahol az 1950-es évek óta tesztelik a ballisztikus rakétákat. Az orosz deszantosok egyik első tettükként a kazah egységekkel közösen, fegyverropogás nélkül állították vissza az ellenőrzést Almati repülőtere felett.”

Nyitókép: MTI/EPA/STR