Vágó megint halad!

„»Ha rossz az étel, az kellemetlen.«. Ez egyértelmű. Mindenki tudja, és soha senki nem fogott a magyarázgatásába, hogy ez miért van így. Erre jön a haladó, és elkezdi: Mi az, hogy rossz? Mi az, hogy étel? Mi az, hogy kellemetlen? Ki dönti el?

Vágó baromságára is az ember először hápog, majd végiggondolja, hogy belekezdjen-e: Ki a fenét érdekel, hogy mit gondol az ő kubai haverja? Ha netán magyar állampolgár is, akkor is ő jött ide, szép is lenne, ha hozzá igazítanánk – akár mi, akár a miniszterelnök – az etimológiai gyakorlatot. És aztán belekezdjen-e annak a bizonygatásába, hogy normális világban a saját gyereked, saját édesanyád, saját családod fontosabb, mint a hat utcával odébb élők gyereke, családja, unokahúga, és nénikéje. Ellenben a hat utcával odébb lakó nagybácsikája előrébb van, mint a prágai, meg az oslói. De viszont a prágai előrébb van, mint a calcuttai. És a calcuttai előrébb van, mint a marsi. Ezt mindenki érzi, teljesen természetes, épp ezért fárasztó elmagyarázni.

»Én a „honfitársainkat” javasolnám helyette.« mismásol a DK-s Vágó István, s tudjuk jól, hogy ha a kormány ezt alkalmazná, akkor meg az emberiséggel jönne, és arról posztolna humánus homlokráncolások közepette, hogy a kormány a szomáliai, és uruguayi emberek egészségi állapota iránt nem érez aggodalmat, mert a debreceni kórháznak küld orvosi ellátást, nem pedig a nicaraguai kórházaknak.

Szóval érdemes-e belekezdeni és vitatkozni az ilyennel? Vagy elég, ha annyit mondunk, hogy az ég adja, hogy ezek hatalomra ne kerüljenek.

Nos, akkor ez megtörtént.”