Sereghajtóból újra éllovassá váltunk

„Sereghajtóból újra éllovas címmel jelent meg az ön, illetve a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági könyvsorozatának újabb kötete az elmúlt napokban. A könyv arra a következtetésre jut, hogy a mögöttünk álló évtized az elmúlt évszázad legsikeresebb tíz évének számít. Minek köszönhető ez a történelmi siker?

Magyarország az elmúlt tíz évben sikeresen visszafordította a 21. század elején jól induló, majd 2002 és 2010 között drámai módon elrontott történetét. A siker annak köszönhető, hogy az elmúlt száz évben most először értük el és tartottuk fenn tartósan a gazdasági növekedés és egyensúly képletét. A megoldás kulcsát a munkapiac reformja és ezen keresztül a teljes foglalkoztatás elérése jelentette. Magyarország a rendszerváltáskor elveszített több mint egymillió munkahelyet, amire egészen 2010-ig egyetlen kormány sem volt képes megfelelő választ találni. 2010 óta a kormány, majd 2013 után a jegybank megújuló gazdaságpolitikájának köszönhetően a koronavírus-járvány kitöréséig mintegy 850 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatást. Így Magyarország ismét a régió éllovasai közé lépett. Hazánk gazdasági fejlettsége az évtized során az Európai Unió átlagának 66 százalékáról 74 százalékra emelkedett, ami óriási eredmény. Ezzel visszaelőztük Lengyelországot és Szlovákiát.

Mennyire volt rögös az ­idevezető út?

A reformok és a felzárkózás útja mindig rögös. Nem véletlen, hogy az elmúlt száz évben mindössze alig egy tucat közepes fejlettségű országnak sikerült csatlakoznia a legfejlettebbek klubjához. A közepes fejlettség csapdájából való kitöréshez szakítani kell a múltbeli rossz beidegződésekkel és kreatív, bátor, innovatív lépésekre van szükség. Külső adósságokból és külföldről kész receptként átvett tervekből még a világon sehol sem történt sikeres felzárkózás. Ennek felismerése a rendszerváltást követően húsz évet vett igénybe. 2010-től azonban sikeres új fejezetet nyitottunk.

Az eltelt időszakban mi volt az, ami a legnagyobb kihívást jelentette önnek?

A legnagyobb kihívást a status quo megváltoztatása, a megszokott mintákkal való szakítás jelentette. A világ legjobb ötletei és reformgondolatai is gyakran elbuknak a kialakult helyzet megőrzésében érdekelt intézmények ellenállásán, vagy épp elvesznek a bürokrácia útvesztőiben. Fel kellett vállalni a nemzetközi és hazai vitákat, és kitartónak kellett lenni, mivel a reformok természete olyan, hogy előbb jelentkezik a költségük, és utána a hasznuk. Ezért volt szükséges a reformok több mint nyolcvan százalékát az évtized első éveiben végrehajtani és elindítani, így azok mind kifejthették kedvező hatásukat az évtized egészében. Sok nagy csatát megvívtunk. A bátor, sokszor teljesen újszerű lépések keresztülvitelében mindig számíthattam Orbán Viktor miniszterelnök úr támogatására, aki a legnagyobb ellenállásokon is átlendítette a reformok folyamatát.

Ki tudná emelni azokat a legfontosabb eredményeket, amelyek az ön nemzetgazdasági miniszterségéhez, illetve a jegybankelnöki megbízatásához kötődnek?

2010-ben olyan költségvetési reformot kellett végrehajtani, ami rövid távon egyensúlyt, azt követően pedig gazdasági növekedést eredményezett. Ehhez egy olyan, teljes körű adóreform volt szükséges, ami ösztönzi a munkavállalást, a vállalkozást és a beruházásokat. Ezért áthelyeztük az adórendszer súlypontját a munkát terhelő adókról a fogyasztást terhelő adókra. Ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalán a Széll Kálmán-tervekkel a rossz ösztönzőket kellett megszüntetni, és motivációs fordulatot kellett teremteni. Jegybankelnökként egy korábban passzív intézmény helyett egy aktív, a mandátumát szélesen értelmező, a nemzet bankjaként méltóan működő tudásközpontot kellett kialakítani. Legelőször a hitelszűkét kellett megszüntetni a 2013 óta rendkívül sikeresen működő Növekedési hitelprogrammal. Ezt követően a gazdaság stabilitását veszélyeztető tényezőket iktattuk ki. A kormánnyal együttműködve kivezettük a lakossági devizahiteleket, megerősítettük és hatékonyabbá tettük a pénzügyi felügyeletet, folyamatosan mérsékeltük külső devizaadósságainkat és közben a tőkepiacot is fejlesztettük. Büszkén mondhatom, hogy az MNB valamennyi törvényi célját teljesítette az elmúlt években: megvédte az árstabilitást, biztosította a pénzügyi stabilitást és támogatta a kormány gazdaságpolitikáját.”