Elemzők: A gazdasági visszaesés enyhítése az első az MNB számára

A jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően az alapkamatot 0,9 százalékon, a betéti kamatszintet mínusz 0,05 százalékon hagyta keddi ülésén. A bankrendszer likviditásának erősítése érdekében a jegybank felmentést ad a bankoknak a kötelező tartalék teljesítése alól, és hosszú lejáratú, fix kamatozású, fedezett hiteleszközt vezet be korlátlan keretösszeggel.

Középpontban a gazdaság megsegítése

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szakértője lazításként értékelte a likviditásbővítő jegybanki intézkedéseket. Az inflációs célok várható teljesülése miatt egy ideig nem várható szigorítás – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az MNB a szintén kedden közzétett legfrissebb inflációs jelentésének fő számai alapján meglehetősen optimista, 2020-ra 2 és 3 százalék közötti gazdasági növekedést valószínűsít, míg

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője úgy látja, hogy az MNB rövid távon mindenképp a gazdaság megsegítését tekinti a legfontosabbnak. Jelenleg mind a fiskális, mind a monetáris intézkedések a járványveszély következményeire összpontosítanak – írta. Várakozása szerint az inflációt az élelmiszerek drágulása és a forintgyengülés ellenére is mérsékelheti, hogy az üzemanyagok ára csökken, és visszaesik a fogyasztói kereslet.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte:

a jegybank egyelőre arra fókuszál, hogy a bankrendszer és piacok likviditása megfelelő legyen,

másodpiaci állampapír vásárlásról még nem döntött. A jegybank makrogazdasági előrejelzéséhez hozzáfűzte, hogy ugyan lefelé korrigálta a növekedési és inflációs prognózisát, de más előrejelzésekhez képest így is optimista.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra számít, hogy

a járványveszély következményei csökkentik majd az inflációt.

Véleménye szerint közbelépést sokkal inkább a visszaeső piacok és a felboruló költségvetések indokolnak világszerte. A jegybankok támogatása nélkülözhetetlen, mivel a recesszió elkerülhetetlennek tűnik, és nagyon mélynek ígérkezik – hangsúlyozta.

A jegybank likviditásbővítő intézkedéseiről Suppan Gergely úgy vélekedett: azok érdemben erősítik a bankrendszer likviditási helyzetét. A hosszú futamidejű fedezett hiteleszköz kiszámítható és fix kamatozású forrást jelent a bankok számára, támogatja a releváns hitelpiacok (vállalati és háztartási hitelpiacok) és kulcsfontosságú pénzügyi piacok (deviza- és kamatswap-piac, állampapírpiac, bankközi piac) likviditását, hozzájárul a pénzpiaci turbulenciák mérsékléséhez, illetve elősegíti a finanszírozási környezet stabilitását – tette hozzá.

Az MNB döntései egyértelművé tették, hogy

a jegybank biztosítja a szükséges likviditást a piacon és így a hitelezésnek is támaszt nyújt

– írta Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A lépések illeszkednek a külföldi jegybankok lépéseihez – tette hozzá. Véleménye szerint mindezzel a magyar kötvénypiacon kialakult eladói nyomás csökkenhet, sőt a vevők is megjelenhetnek a mostani kötvényárfolyamokon.

A jegybanki döntések nyomán a forint gyengülő pályán maradhat, ez pedig a devizaalapú befektetésekkel rendelkezőknél tompítja az elmúlt időszakban látott hanyatlást.

(MTI)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.