Orbán Viktor béketerve a nemzetközi figyelem középpontjában
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Salvini úgy fogalmazott, jól teszi Orbán Viktor, hogy megvédi az országát.
Mi, európai kultúrájú emberek Hérakleitosztól tanultuk, hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, az idő visszafordíthatatlan. Mark Twain szerint a történelem nem ismétli önmagát, de rímel. Vagyis vannak hasonlóságok, párhuzamok, amelyekből tanulni lehet, ha emlékezünk, emlékeztetünk rájuk. Matteo Salvini, a legerősebb olasz párt, egyben a jobbközép hazafias erők – immár a veterán Berlusconi által is kinyilvánított – vezetője a múlt szombaton rendezett római nagygyűlésen azt ígérte, hogy a Liga ismét kormányra kerül, és »megváltoztatjuk a történelmet«. Beszédében tiszteletét fejezte ki a Soros érdekeinek ellenálló országok iránt, és úgy fogalmazott, jól teszi Orbán Viktor, hogy megvédi az országát. Üdvözletét küldte a magyar és a lengyel népnek, de a németeknek, franciáknak is, akik szerinte más sorsot érdemelnének.
A történelem nem ismétli önmagát, de rímel. A 19. századi legendás forradalmár, szabadsághős, az egységes Olaszországért küzdő Risorgimento mozgalom első számú apostola, Giuseppe Mazzini 1833-ban tanulmányt adott közre Magyarországról, amelyben felhívta az olaszok figyelmét a magyaroknak az övékével rokon nemzeti szabadságvágyára. Az általa remélt és megjövendölt magyar szabadságharctól egy olyan független Magyarország megteremtését várta, amely egyszersmind a Duna menti népek konföderációjának a vezetője, a »Duna királynője« is lenne, hidat építve a »haza vallása« és a »népek szent szövetsége« közé. A nemzetek Európájának szerinte Magyarország lesz az élharcosa, s a magyarok és az olaszok szövetsége »egy napon végzetes lesz a közös zsarnok számára«. Mazzini reményeit visszhangozta később Petőfi, aki a világszabadság egyetemes »szent háborújának« gyújtószikráját látta az 1848 januárjában kitört szicíliai forradalomban, amely az európai »népek tavaszának« nyitánya lett. A magyar–olasz tavasz (valójában több mint egy esztendő) hőskölteményének főhősei azok a magyarok voltak, akik Itália s azok az olaszok, akik Magyarország szabadságáért, függetlenségéért fegyverrel harcoltak, s ha kellett, életükkel adóztak. Jó tíz évvel később is sok-sok magyar harcolt, s ontotta vérét a legendás Garibaldi tábornok oldalán, aki szintén Szicíliából indult el »Olaszország megváltására«.”