Ahogy a gyűlölet futótűzként terjed, a közösségi médiát kihasználja a vakbuzgóság.
„A gyűlölet egyre erősebb világszerte. Az intolerancia és a gyűlölet alapú erőszak fenyegető terjedése különböző vallások hívőit veszi célba világszerte. Sajnálatos és nyugtalanító, hogy az ilyen gonosz esetek túl megszokottá válnak.
Az elmúlt hónapokban láthattuk, hogy zsidókat öltek meg zsinagógákban és sírjukat horogkereszttel csúfították el, mecsetekben lőttek le muszlimokat és rongálták meg vallási helyeiket, keresztényeket öltek meg ima közben és gyújtották fel templomaikat. Ezeken a borzalmas támadásokon felül egyre erősebb a nemcsak a vallási csoportok, hanem a kisebbségek, a migránsok, a menekültek, a nők és mindenki, aki “más” ellen irányuló utálatos retorika.
Ahogy a gyűlölet futótűzként terjed, a közösségi médiát kihasználja a vakbuzgóság. A neonáci és a fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalmak erősödnek. A lázító retorikát pedig politikai haszonszerzésre használják. A gyűlölet egyre inkább elfogadott a liberális demokráciákban és a tekintélyelvű rezsimekben, amely beárnyékolja közös emberiességünket.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete régóta arra törekszik, hogy széleskörű tevékenységével mozgósítsa a világot a gyűlölet minden formája ellen, az emberi jogok védelme és a jogállamiság előmozdítása érdekében. Valójában szervezetünk identitása és létrejötte abban a rémálomban gyökerezik, amely akkor válik valóra, amikor a heves gyűlölet ellen túl sokáig nem tesznek semmit.
Véleményünk szerint a gyűlöletbeszéd a tolerancia, a befogadás, a különbözőség, valamint emberi jogi normáink és alapelveink lényege ellen elkövetett támadás. Ezen felül aláássa a társadalmi összetartást, rombolja a közös értékeket, valamint táptalajt ad az erőszaknak, visszavetve a békét, a stabilitást, a fenntartható fejlődést és az emberi méltóságot.
Az elmúlt évtizedekben a gyűlöletbeszéd Ruandától kezdve, Bosznián át Kambodzsáig előfutára volt a tömeges jogsérelmet okozó bűntetteknek, ideértve a népirtást is. Attól tartok, hogy a világ hamarosan elér egy újabb égető pillanathoz a gyűlölet démona elleni küzdelemben.
Erre válaszul elindítottam az Egyesült Nemzetek Szervezetének két kezdeményezését. Az egyiket, vagyis a gyűlöletbeszéd elleni stratégiát és akciótervet éppen most mutattam be, amely elősegíti az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli erőfeszítések koordinálását a gyűlöletbeszéd kiváltó okainak kezelése érdekében, valamint azért, hogy hatékonyabbak legyenek a gyűlöletbeszédre adott válaszaink. A másik kezdeményezés egy olyan akcióterv kialakítása az ENSZ számára, amely alapján az ENSZ részt tud venni a vallási szent helyek védelmében és az imahelyek biztonságának előmozdításában.
Azt tudjuk mondani azoknak, akik a félelmet továbbra is a közösségek megosztására használják, hogy a különbözőség nem veszélyt, hanem gazdagságot jelent. A kölcsönös tisztelet és befogadóképesség mély és hosszantartó szellemisége felülírhatja a másodperc tört része alatt feltett posztokat és tweeteket. Soha ne felejtsük el, hogy végsősoron mindannyian »mások« vagyunk. Nem élhetünk a biztonság illúziójában, amikor a gyűlölet ennyire elterjedt. Az emberiség részeként kötelességünk vigyázni egymásra.
Természetesen a gyűlöletbeszéd kezelését és az ellene való fellépést célzó összes tevékenységnek összhangban kell lennie az alapvető emberi jogokkal. A gyűlöletbeszéd elleni fellépés nem jelentheti a szólásszabadság korlátozását vagy tiltását. Ehelyett azt jelenti: megakadályozzuk, hogy a gyűlöletbeszéd valami sokkal veszélyesebbé alakuljon át, különösen, ha olyan megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra buzdít, amely tilos a nemzetközi jog szerint.
Úgy kell kezelnünk a gyűlöletbeszédet, ahogy minden gonosz tettet, vagyis el kell ítélnünk, nem szabad erősítenünk, fel kell lépnünk ellene az igazság segítségével, valamint arra kell ösztönöznünk az elkövetőket, hogy megváltoztassák viselkedésüket.
Itt az ideje, hogy megszüntessük az antiszemitizmust, a muszlim ellenes gyűlöletet, a keresztények üldöztetését, valamint a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia összes formáját. A kormányok, a civil társadalom, a privát szektor és a média is fontos szerepet játszik ebben. A politikai és vallási vezetők pedig kiemelten felelősek a békés együttélés előmozdításáért.
A gyűlölet mindenkire nézve veszélyes, ezért mindenkinek feladata fellépni ellene. Együtt kiolthatjuk a gyűlölet futótüzét és megőrizhetjük azokat az értékeket, amelyek egy emberi családként kötnek össze bennünket.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Több mint ezermilliárd forintot mozgat meg a kormány.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
