Révész: A náci joga – a mi jogunk

„A gyülekezési jog fölszámolható, föl is számolták. De aki azt hitte, hogy ez szabadít meg a náciktól, súlyosan tévedett.

Tiltakozom a nácik gyülekezési jogának korlátozása ellen! Meggyőződésem, hogy mindenkinek ezt kellene tennie, akinek fontosak az alapvető politikai jogok. Alapvető politikai jogainkat, ebben az esetben a gyülekezéshez valót ugyanis nem a gyülekező náci veszélyeztetik, hanem azok, akik a miénkkel együtt az ő jogaikat is korlátozzák. Azok, akik a tavaly október elsején hatályba lépett gyalázatos 2018. évi LV. törvénnyel a gyülekezési jogot megsemmisítették.

Gondoljon bárki bármit a náci veszély nagyságáról, azt biztosan nem befolyásolja, hogy a világtörténelem legaljasabb tömeggyilkosainak hívei a »becsület napján«, február 11-én a Várban gyülekeznek vagy a Városmajorban. Az viszont nem mindegy, hogy az orbánista önkényuralommal szembeni ellenállás a közfigyelem középpontjában álló helyeken mutatkozhat meg vagy esetleg a városszéli senkiföldjén. Ha egyáltalán.

Tavaly a Várban, a Kapisztrán téren gyülekezhettek a nácik. Idén ezt megtiltották nekik. Ezzel az indoklással: »Megállapítható, hogy a megemlékezések szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek. A rendezvények lebonyolítása, így különösen az ott elhangzott beszédek, azok tartalma, zenei betétek stílusa, résztvevők megjelenése önmagukban és összességében is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására a köztudomásúan országos jelentőségű történelmi emlékhelynek minősülő Kapisztrán téren.« Ez az indoklás nem a nácikra vonatkozik, hanem mindenkire, akit szélsőségesnek, félelemkeltőnek minősítenek.”