„A hét végén Egyiptomban, Sarm-es-Sejkben tartják az Európai Unió és az Arab Liga vezetői közötti csúcstalálkozót. Történelmi esemény ez, ami sok nyugtalanító kérdést rejt magában. A nagy találkozás kapcsán ideje nekünk, közép- és kelet-európaiaknak szembenéznünk a ténnyel: az európai–muszlim közeledésnek, azaz Eurábia létrehozásának a terve Nyugat-Európában már a hetvenes években megfogalmazódott, több szálon és formában intézményesedett, s napjainkra a megvalósítás fázisába érkezett.
A 2015 tavaszán megindult migránsáradat csak tovább rontott a helyzeten: eredetileg döntően az arab-muszlim népek Európába áramlása volt a cél, az elmúlt három évben viszont a migránsok már nemcsak az arab világból érkeznek, hanem Afrika más országaiból is.
Ne feledjük: a mai napig létezik az európai Kalergi-díj, amelyet azoknak ítélnek oda, akik a névadó szellemében ténykednek egy nemzetek feletti európai egységért. Mi is volt a célja Richard Coudenhove-Kalerginek, aki japán anyától és osztrák–magyar diplomata apától származó, befolyásos európai politikus, egyben szabadkőműves volt? A Praktischer Idealismus című, 1925-ben megjelent könyvében kifejtette, hogy Európát sárga-mongoloid és harmadik világbeli színes bőrű népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy etnikai identitás nélküli, soknemzetiségű kevert lakosság, amelyen a hatalmi elit könnyen uralkodhat.
Ennek eléréséért az első és legfontosabb lépés az európai őshonos nemzetek szuverenitásának, önrendelkezési jogának a megszüntetése. A Kalergi-díjat 2010-ben nem más, mint Angela Merkel kapta meg. Ő nemrég egy berlini, a „populizmus” előretörése miatt szervezett konferencián azt mondta: »A nemzetállamoknak fel kell adniuk a szuverenitásukat, és a kormányoknak nem lenne szabad a bevándorlás kérdésében a saját polgáraikra hallgatniuk.« Merkel tehát hivatalosan bejelentette, fejezzük be végre már a demokráciát! Az ENSZ migrációs paktumát ért kritikák kapcsán pedig imigyen szólt: »Voltak politikusok, akik azt hitték, majd ők eldönthetik, hogy ezek a megállapodások nem érvényesek csak azért, mert ők a népet képviselik.« Merkel tehát leszögezi, hogy a nemzeti döntéshozatal felett állnak a globális szervezetek döntései.”