Demokratikus inkvizíció

„Brüsszel demokrácia- és szuverenitásfelfogása egyre sajátosabb. Ahogyan azt tegnap Orbán Viktor is felidézte Brüsszelben, hazánk a Brexit-népszavazás kampányában újsághirdetésben kérte a briteket: maradjanak. Az Orbán-kormány a referendum előtt tette mindezt, majd ha sajnálattal is, de elfogadta az eredményt. Ezzel szemben az unió központjában feltűnő aktivitással lobbizó Soros-birodalom arra adott pénzt és paripát, hogy rendezzenek még egy népszavazást, ha nem szimpatikus az eredmény. Hasonló demokráciafelfogással kerül újra és újra napirendre az Európai Parlamentben a migránsvízum ügye, a nyílt társadalom demokratái addig szavaznának, amíg nekik tetsző eredmény nem születik.

Ugyanezt a hozzáállást láttuk a macedón névváltoztatás ügyében is. A népszavazás érvénytelen lett, hiába győztek az igenek, a részvétel messze elmaradt a küszöbtől. A macedónok 36 százaléka járult az urnákhoz, ehhez képest úgy gratuláltak a nyugati vezetők, mintha egységes népakaratról beszélnénk. A vesztegetéssel és börtönnel való fenyegetéssel terhelt parlamenti szavazást se bánták, a hazánkkal kritikus Johannes Hahn bővítési biztos finoman úgy fogalmazott: józan ész és egy kis Balkán is kell a sikerhez. Innentől kezdve milyen legitimitása van a jogállamisági eljárásnak nevezett boszorkánypernek, mire fel oktat ki minket vagy a lengyeleket Frans Timmermans bizottsági alelnök-főinkvizítor?

Ennek a Bizottságnak szerencsére meg vannak számlálva a napjai. Vajon lesz-e olyan vezetése Európának, amely tanul a hibákból? Ez rajtunk is múlik.”