Az ukránok igazsága

„Olvasom, hogy Ukrajna kiutasítani készül a beregszászi magyar konzult. Az ok: a konzulátus épületében ukrajnaiak magyar állampolgársági esküt tettek, amiről rejtett kamerás felvétel készült.   

A kiváló újságíró kérdezi az ügyről a Klubrádióban a kiváló nemzetközi jogászt. Az újságíró szerint az ukrán nacionalizmus magyarellenességéről van szó. A nemzetközi jogász szerint a dologban csak azzal van baj, hogy Ukrajna területén történt az eskütétel, illetve az állampolgársági okiratok átadása: ha Magyarország Ukrajnán kívül ad ukránoknak magyar állampolgárságot, ahhoz Ukrajnának semmi köze. 

Csodálkozom ezen. Igaz, az állampolgárság megadása minden állam saját ügye. Mindaddig, amíg egy-egy személyről van szó. Az például, hogy Ausztria osztrák állampolgárságot ad Anna Nyetrebkónak, a világhírű orosz szopránnak, aki mellesleg a bécsi Operaház tagja, tényleg Ausztria és Nyetrebkó ügye, Oroszországot nem zavarhatja, és nem is zavarja. Ha egy magyar nő Németországba megy férjhez, és a házastársi viszony alapján megkapja a német állampolgárságot, az sem gond, s megtarthatja a magyart is. Ez a kettős állampolgárság elterjedt alapesete. Az azonban, hogy egy ország egy másik ország vele azonos nemzetiségű polgárait egyoldalúan és tömegesen a maga állampolgárává teszi, az érintett másik államra is tartozik. Ha pedig az adott állam – mint hét szomszédunk közül három, Ausztria, Szlovákia és Ukrajna – tiltja a kettős állampolgárságot, akkor a magyar állam saját államuk törvényeinek megsértésére készteti azokat, akiknek állampolgárságot ad. Ez jogilag sincs rendben, politikailag pedig azoknak az államoknak az tekintetében sem, amelyek a kettős állampolgárságot nem tiltják, sőt maguk is élnek vele (Horvátország, Románia, Szerbia). Ezt ne értené a nemzetközi jogász? Vagy akár a neves politikai újságíró?   

Az állampolgárságról szóló nemzetközi egyezmény tiltja, hogy etnikai alapon döntsenek az állampolgárság megadásáról vagy megtagadásáról. A magyar törvény ezt úgy játssza ki, hogy nem magyar nemzetiségűeknek teszi lehetővé a kedvezményes honosítást, hanem azoknak, akiknek felmenői egykor a magyar határok között éltek, és tudnak magyarul. Valójában persze magyar nemzetiségűekről van szó, a nemzetközi szabály megsértésével, ahogy ez Orbánéknál szinte már magától értetődik. 

Szlovákiának joggal kifogásolta, hogy Magyarország tömegesen állampolgárságot kínál magyar nemzetiségű állampolgárainak, és nem kifogásolható, hogy az állampolgárság felvételét a szlovák állampolgárság megvonásával szankcionálta. Ukrajnának is igaza van, amikor nem tűri el, hogy Beregszászon magyar állampolgárokat avassanak. Ez bizony a szomszéd állam szuverenitásának megsértése. (Akkor is az, ha nem Beregszászon, hanem valahol Magyarországon történik az állampolgári eskütétel.)  

Magyarország helyesen teszi, ha minden oktatási és kulturális támogatást megad a kisebbségben élő magyaroknak és közösségeiknek, hogy megőrizhessék magyar nyelvüket, kultúrájukat. Ez a magyar állam alkotmányos kötelessége. Az állampolgárság azonban közjogi köteléket jelent a magyar állammal, és az nem fér bele a nemzetközi jogrendbe és a szomszéd államok közötti normális kapcsolatokba.”