Teljesen átalakult Európa: Orbán, Macron és Meloni is egy célt szeretne elérni
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Magyarország „célpontszerepe” jelentősen veszíthet fontosságából.
„Most az Iránnal kötött megállapodást szintén aláíró Kínáról és Oroszországról ne is tegyünk említést.
A megállapodás felrúgásának a világbékét súlyosan fenyegető következményei lehetnek. Heteken belül vádolhatja Izrael és nyomában az Egyesült Államok Iránt azzal, hogy az még inkább „rákapcsolt” az egyébként teljesen kiüresített üzemeiben az urándúsításra, és már »pár hónap múlva« készen állnak nukleáris bombái, amelyekkel Izraelt, az Egyesült Államokat és »az egész világot« fenyegeti.
Amit a fenyegetett »világ« természetesen most sem fog elhinni. Igen ám, de mindennek van egy ránk nézve igen jó oldala. Ez pedig az, hogy megtört az a transzatlanti egység, amely Trump cikázása ellenére még mindig fennállt. Aminek most viszont egy pillanat alatt vége szakadt.
Amivel automatikusan szorosabbra fűződhet az európai összetartás. Vagyis Magyarország »célpontszerepe« jelentősen veszíthet fontosságából. Ha ugyanis mostantól kezdve mindenre rátelepedik e transzatlanti szakadás baja és búja, nehéz lesz továbbra is folytatni azt a tragikomikus bohózatot, amelyet naponta felkínáltak a nyugati sajtótermékek, hogy az Európai Unióra, Európára, sőt a nyugati világra nézve a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor »illiberális demokráciája« jelenti, valamint az ezzel rokon baromságok.
Magyarország lélegzethez juthat, és az ellene irányuló külső fenyegetés csökkenhet. Ne feledjük, az Orbán-kormány legádázabb ellenfelei közül is már megszólalt nem egy politikus az ellen, hogy Trump a maga részéről kivégezte ezt a megállapodást. Nemcsak Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár, de Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke is.
És itt vannak az igen fontos gazdasági kapcsolatok az olajban gazdag Iránnal, amelyeket Trump nemcsak meg akar bénítani, de még büntetni is akarja mindazon, Amerikán kívüli cégeket is, amelyek nem tartják be az általa követelt szankciókat. Miközben e kereskedelmi kapcsolatokat az EU foggal-körömmel védeni akarja. Maja Kocijancic, az Európai Bizottság szóvivője máris kijelentette, olyan terveken dolgoznak, amelyek megvédik az európai vállalatok érdekeit. És a nyomaték kedvéért hozzátette: »Az Iránnal kötött nukleáris egyezmény nem bizalom vagy hit kérdése, tényeken, konkrét kötelezettségek betartásán, ellenőrzési mechanizmusokon és igen szigorú felügyeleten alapul.«”