A baloldal válsága tovább fog mélyülni

Minden sikeres politikai mozgalom gondolatokkal – sőt alapos gondolkodással – és ezek populáris narratíváival indul. De ez a baloldal először is elhitette magáról és máig azt hazudja a nyilvánosságban, hogy baloldali, noha legkésőbb 1995 óta nem az. Elhitette magáról, hogy baloldali modernizációt hajtott végre Blair kelet-európai imposztorával, Gyurcsány Ferenccel, aki ennek a baloldalnak nemcsak miniszterelnöke, de egy évtizeddel ezelőttig a legnagyobb politikailag releváns teoretikusa lehetett! Botrány. Ma a politikai gondolkodásnak végképp semmilyen keletje nincs a baloldalon.

Ma van az Új Egyenlőség, a Mérce (de legfőképp a részhalmaza, TGM) és a kimúlt Krausz-Földes-Vitányi-féle old school baloldal szelleme – de ezek abban legalábbis egyeznek, hogy nincs politikailag értelmezhető ambíciójuk a programadásra. A gondolkodásuk merőben légies, odavetett. És velük szemben áll a végtelenül igénytelen MSZP-DK nevű folytatásos hakni, amely garantálja az autokrácia fennmaradását és nyilvánvalóan semmi igénye gondolatokra.

Nem nehéz megjósolni, hogy a baloldal válsága ilyen körülmények között csak tovább fog mélyülni: csakis erre lehet következtetni a szellemi és anyagi erőforrásai teljes kimerüléséből és a hiányérzet hiányából. Ceterum censeo, aki a demokráciát egy mondatban emlegeti ezekkel a pártokkal, az minden egyes alkalommal újabb tőrt döf a demokrácia utolsókat vonagló testébe.