Juszt hatalmas öngólt lőtt Magyar Péter baloldali tüntetése kapcsán
Összenő, ami összetartozik.
Gyurcsány Ferenc sosem hasonlított jobban diktatórikus hajlamú kormányfőkre, mint amikor kormányfő volt.
„Gyurcsány Ferenc sosem hasonlított jobban diktatórikus hajlamú kormányfőkre, mint amikor kormányfő volt. Hatalomra kerülve ezt mondta: »le kell verni a jobboldalt, és én meg is teszem hezitálás nélkül«, hadat üzenve az ország egyik felének. Gyilkos tisztogatást vitt véghez, minden közpozícióba a saját embereit ültette. Aztán elhazudta a költségvetési adatokat, mert ugye nem szerette kibontani az igazság minden részletét. Módszeresen verte szét az egészségügyet, röhögve-viháncolva vitte csődközelbe és adósságcsapdákba a gazdaságot. A közmédiát a csicskájának tekintette, az ellenzéki sajtót bezúzatni igyekezett (például a közintézményekben egyszerűen betiltatta), minden igyekezetével korlátozta a szólás- és gyülekezésszabadságot. Szelektíven, persze: a nácizmus Gyurcsány alatt vált igazán szervezett politikai tényezővé, a szegények alatta zuhantak mélynyomorba, alatta virágzott ki és vált rendszerszintűvé a korrupció.
Ez az ember a titkosszolgálatot arra használta, hogy ellenzéki újságírókat és közszereplőket kövessen, figyeltessen, és próbáljon ellehetetleníteni. Eközben politikai innováció tekintetében ugyanolyan nulla – ismétlem, nulla – volt, amilyen azóta is maradt. (A Gyurcsány-kormány egy percig sem volt más, mint az ellenzék ellenzéke.) »Ügyes taktikusként« végül kisebbségi kormányzásba lavírozta a pártját.
Értem, hogy a NER felől nézve még a Gyurcsány-éra is letűnt aranykornak látszik, de aranykor itt sosem volt, főleg nem akkor. Nem véletlen tartja úgy a pesti mondás (vagy a népi bölcsesség, ahogy tetszik), hogy a kétharmad Gyurcsánynak köszönhető. Gyurcsánynak sikerült olyan mértékben megutáltatnia magát és szövetségeseit 2010-re, hogy a Fidesznek – emlékezzünk – program sem kellett az elsöprő (egyébként jogos és demokratikus) győzelemhez. Elég volt Gyurcsányra mutatni, és azt mondani: »leváltjuk«. Aki csak valamennyire tisztában van vele (legyen bal- vagy jobboldali felfogású), hogy mit művelt az országgal ez az ember, azt mondja: soha, de soha többé nem szabad a hatalom közelébe engedni.”