Dorina a túlszexualizált gyereksztárok világában – cinkos média és képmutató kampányok

„Hogy a gyereksztárok helyzete nehéz, azt kiszolgáltatottságuk is mutatja, de nekik még nehezebb erős immunrendszert kialakítani a hirtelen jött nyilvánosság okozta támadásokkal szemben, nincsenek ugyanis erre kialakult énvédő mechanizmusaik, megküzdési stratégiáik.

A gyereksztár-business pedig pörög,

VAN IGÉNY A SZERELEMRŐL ÉNEKLŐ KISFIÚKRA, SMINKELVE ÉS MAGASSARKÚBAN NEKIK TÁNCOLÓ KISLÁNYOKRA.

Itthon ugyanúgy, mint a tengerentúlon: ahol mindeközben épp óriási lejárató kampányok zajlanak. A #metoo és a Time’s up kampányok az előbújás és az áldozatok védelmének céljával jöttek létre, illetve abból az okból, hogy a zaklatók, bántalmazók és hatalmukkal visszaélők tettei ne maradjanak büntetés nélkül. A probléma a kampányhullámokkal azonban az, hogy egy lapon említik az erőszaktevőket a »buliban egyszer egy fiatalkorúra rányomuló«, nem szó nélkül hagyható, de egyértelműen nem egyforma esetekkel. Mindeközben ugyanezen kampányban résztvevők figyelmen kívül hagyják a túlszexualizáló, gyereksztárcsináló gépezetek munkáját, melynek ők is a részesei. Egyre több a boszorkányüldözés, az azokra adott szinte már direkt rosszul fogalmazott válasz, a prevencióval pedig alig foglalkoznak.

A KÉPMUTATÁS PEDIG CSAK EGYRE MAGASABB SZINTEKET ÖLT:

itthon, ha mulatós zenéről van szó, jöhetnek a fodros szoknyás csábos tekintetű kislányok, a szép lányokról és alkoholról felnőtteknek éneklő kisfiúk, Dorina mellett a többi gyereksztár klipjeinek nézettsége is ezt mutatja, erre a színvonalra van igény. De ha »egy lépcsőfokkal feljebbről«, társadalmi szinten beszél valaki a kialakult helyzetről, mint Milo Yiannopoulos, akit a pedofíliát relativizáló elmélete miatt is támadnak, az már nem fér bele. Pedig a megmondóember nem beszél másról, mint ami egyébként világszerte a gyakorlatban meg is történik és milliók tapsolnak neki.”