A Spinoza Ház fantomja

„A Jobbik fasisztoid, szélsőjobboldali, mi több: paramilitáris, kissé erőszakos múltja közismert. Hogy ennek a ma már elutasított vagy legalábbis elhagyott múltnak mekkora jelentőséget tulajdonít valaki, az történelmi, pszichológiai, erkölcsi és politikai ízlés kérdése. A vélemények eltérnek. Attól még, hogy a Jobbikot folyamatosan – és visszatetszően – gyalázó orbánista médiapropaganda azt állítja, hogy a Jobbik átalakulása csak színleges, a vád igaz lehet, bár erre nem sok bizonyíték van. A náci ízű idézetek évekkel korábbiak. Hogy hangoztatóik ma pontosan mit gondolnak, nem tudjuk.

Akárhogy is van, ma a Jobbik a legnépszerűbb ellenzéki párt, akciója koherens és világos. Mindent egyetlen politikai elemre alapoz: az óriási állami hatalom mellett informális gazdasági és politikai egyeduralmat fölhalmozott Orbán-rezsim iránt kétségtelenül sok helyen tapasztalható, nekikeseredett gyűlölködésre.

Ennek a gyűlölködésnek a jelentőségét két dolog csökkenti: az egyik az alternatíva hiánya (az Orbán miniszterelnök urat gyűlölő honfitársak is azt gondolják, hogy Orbán úr legközelebb is nyerni fog, továbbá hogy – vetélytársaival szemben – tehetséges államférfiú), a másik pedig a menekültprobléma (meg az idegenek általános problémája, s az evvel összefüggő EU-fóbia, amely összefér az EU-pénzek és nyugati állások iránti forró szeretetettel). A gyakorlatilag ma alig létező (de bármikor kiújulható vagy kiújítható) menekültkérdés kényszeres orbáni ismételgetése kitűnő taktika, mindenütt Európában mandátumok tucatjait vagy százait nyerik vele.”