Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Az emberek nem ideológusokat akarnak a kormányban látni, hanem olyan politikusokat, akik megoldják a problémáikat.
„Németországban idén volt választás. Milyen tanulságot vonsz le az eredményekből? Magyarország jövő tavasszal választ. Milyen tanácsokat tudnál adni nekünk?
Ez bonyolult kérdés, nehéz 1-2 mondatban összefoglalni. Ha olyan egyszerű lenne, akkor már a választás előtt meg tudtam volna mondani, hogy mit is kellett volna tennünk. Szerintem az emberek nem érezték, hogy a politika megértené őket bizonyos kérdésekben – ez igaz minden pártra. Ez vezetett oda, hogy az emberek egy része tiltakozását fejezte ki a leadott szavazatán keresztül.
Ha azt kérdezed, hogy mit tanácsolnék nektek, akkor azt javaslom, hogy folyamatosan figyeljetek az emberekre, a jövőben nekünk is sokkal jobban kell koncentrálnunk erre.
De beszéljünk arról is, hogy mit csináltunk jól – a door-to-door kampányunk például nagyon jól sikerült. Ennek során, több alkalommal is újra megtapasztalt komoly tanulság, hogy az emberek nem elmélkedést várnak tőlünk, hanem megoldást a problémáikra. Ennek értelmében nem szabad túl ideologikusnak lenni. Az emberek nem ideológusokat akarnak a kormányban látni, hanem olyan politikusokat, akik megoldják a problémáikat. Ha egy párt ezt tudja közvetíteni – és szerintem a Fidesz egy ilyen párt – akkor az sikerre vezet.
Jelenleg is zajlik még annak az elemezése, hogy mi vezethetett ilyen eredményekre Németországban. Célunk továbbra is az, hogy a következő választásokon 40% feletti eredményt érjünk el, ami európai viszonylatban kiválónak mondható. A magyar választási rendszer alapján a CDU/CSU abszolút többséget szerzett volna, a brit választási rendszerben pedig alkotmánymódosításhoz is elegendő többségre tettünk volna szert. A német választási rendszerben azonban ez az eredmény, még a második helyezetthez képest látható jelentős előny birtokában sem eredményez parlamenti többséget. Emiatt kénytelenek vagyunk szövetségest találni, akikkel olyan kormányprogramot tudunk összeállítani, ami révén hatékony választ adhatunk a választók kérdéseire, problémáira.
»A CSU-tól jobbra nem lehet demokratikus párt.« Hogyan értelmezhető manapság ez a Franz Josef Straußtól származó idézet? A CDU/CSUnak a politikai jobb oldal irányába kellene tolódnia?
Nem! Ez a mondat helyes, helyes volt, és helyes is lesz és pont emiatt a célunk, hogy a következő Bundestagban az AfD ne képviseltethesse magát. De mit kell ehhez a CDU/CSU-nak tennie? Semmiképpen nem eltolódni a politikai jobboldalra. A jobboldalra tolódás azt jelenti, hogy a párt elmozdul a politikai mező jobbszéle felé. Ezt én nem akarom. Bár sokan elégedetlenek voltak a szeptemberi eredménnyel, ne felejtsük el, hogy 10 százalékos előnnyel nyertünk a választáson. Több mint 12 millió választó támogatta a CDU listáját, ami azt jelenti, hogy nagyon sok ember bízik bennünk. Őket nem hagyhatjuk magukra pusztán azért, mert vannak, akik meg tudtak szólítani olyanokat, akik korábban minket támogattak. Nem a párt áthelyezése, hanem újbóli kinyitása a megoldás. A politikai középtől a jobboldal irányába. Mi vagyunk azok, akik a jobboldaltól a középig integrálunk. A politikában nincs vákuum. Ha valamit szabadon hagyunk, azt elfoglalják mások. Ezért nem az egész pártnak kell jobbra tolódnia, hanem újra széles spektrumot kell felmutatni.”
Paul Ziemiak (1985-) a CDU/CSU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak elnöke.