Készüljünk: így fog hétfőn megbukni Olaf Scholz
Jön a bizalmi szavazás a Bundestagban, majd februárban az új választás.
Minden korábbinál több iszlám fundamentalista, szalafista él Németországban.
„Tavaly nyáron a német belügyminisztérium egyik tisztségviselője egy berlini háttérbeszélgetésen kedélyesen idézte fel külföldi újságíróknak, milyen jó török szupermarketben járt, ahol elsőre kicsit nehezen boldogult, mert minden csak törökül volt kiírva. Ez a látókörét tágító kulturális élmény Berlinben esett meg vele. Anekdotája, amely a virágzó multikulturális együttélést hivatott illusztrálni, olyan beszélgetés során került elő, ahol integrációs problémákról, gettósodásról és a szaporodó terrortámadásokról kérdeztük. Utóbbival kapcsolatban a minisztérium munkatársa a német sajtóból untig ismert egyszeri esetek (Einzelfall) kifejezéssel élt. Bízom benne, hogy a polkorrekt megfogalmazás csak a nemzetközi újságíróknak szólt, s valójában azért kicsit továbbgondolják a kérdést a minisztériumoknál és szolgálatoknál.
Ami az integrációt illeti, meglehetősen ellentmondásos híreket kapunk Németországból. Vagy mondjuk úgy, a mérleg egyik serpenyőjében vannak a hírek, a másikon pedig a mainstream pártok politikusainak nyilatkozatai. A köztévé a minap interjúvolta meg Birgit Sippel szociáldemokrata EP-képviselőt, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy migráció mindig volt és lesz, falakkal pedig legfeljebb mérsékelni tudjuk, nem pedig megállítani, szóval ideje megszervezni a legális migrációt. Ennek előnyeivel pedig meg kell ismertetni az európai közvéleményt. És – nekem ez a kedvenc részem – Németország egyébként remek példa a bevándorlók sikeres integrációjára. Hiszen sokan jöttek, de Németország még mindig Németország.
Nézzük akkor a mérleg másik oldalát. Hans-Georg Maassen, a német Alkotmányvédelmi Hivatal, azaz a BfV vezetője a hétvégén arról beszélt, hogy minden korábbinál több iszlám fundamentalista, szalafista él Németországban. A BfV adatai szerint most 10 800-an vannak, míg tavaly ilyenkor 9700-an voltak. A német szolgálatok komoly erőfeszítéseket tesznek a szélsőségesek visszaszorítására és a terrorcselekmények megakadályozására, ők azonban alkalmazkodnak az új helyzethez. Maassen elmondása szerint a szalafisták mostanára többnyire felhagytak az utcai térítéssel, és a mecsetekből is eltűntek, inkább az interneten szövetkeznek kisebb csoportokban. Egyre több, nőkből álló hálózatról is tudnak a hatóságok, beférkőzni azonban azokba nem tudnak, összességében tehát nehezebb helyzetbe kerültek azon szervek, amelyek feladata a német nemzetbiztonság védelme. A szalafista szerveződések ugyanis nem vallásszabadsági kérdést jelentenek Berlinnek, a biztonsági szolgálatok szerint ugródeszkaként szolgálnak az iszlám terrorizmus felé, főleg a fiataloknak.”