Orbán Viktor nem tudja, sírjon vagy nevessen

„A követelések meg...

1. Vonják vissza a lex CEU-t.

Szép követelés, egyet is értek, a kormány ledarálós, agyament politikájával meg nem, de csókolom, az oktatás nemzeti hatáskör. Lehet itt bindzsizni azzal, hogy a szolgáltatás szabadsága viszont alapérték, de akkor is ez a helyzet.

2. Vonják vissza a civiltörvény tervezetét.

A civiltörvénynek ez a formája semmit nem szolgál a Fidesz politikai céljain kívül, hergelésre jó és megbélyegzésre, másra nem. Csakhogy: ebbe beledumálni szintén nem EU-hatáskör.

3. Vonják vissza a menekülteket tranzitzónába záró törvényt.

A »menekültek« nincsenek bezárva sehova. Magyarországon nem flangálhatnak kedvükre, de Szerbia felé nyitott a tranzitzóna.

Szóval hiába jöttek itt a szalagcímek tegnapelőtt, hogy ugyanis „Kibiztosították az uniós atomot Magyarország ellen”, dehogy biztosították. (Egyébként: hogyan kell atomot kibiztosítani? Mindegy.) Adtak egy kis muníciót Orbánnak, ennyi történt. Akárcsak négy éve, a Tavares-jelentéskor.

Mert hiába megy itt az »ilyen még sosem történt az Unióban«, ha eljárási szempontból igaz is ez a kitétel, politikailag ugyanaz zajlik. Még az sem új, hogy a Fidesz pártcsaládjából is átszavaztak a balos javaslatra. Igaz, Tavares jelentésénél nem volt név szerinti szavazás, de ott is volt vagy 60 tartózkodó/átszavazó néppárti, s most sem volt több. A frakció harmada fordult Orbán ellen, de ők meg hagyományosan ki nem állhatják: ezt az arányt, meg a tényt, hogy néppárti szavazatokkal át fog menni ez a parlamenti határozat, a Fidesz pontosan látta előre, már egy hónapja is tudták, hogy ez lesz.