„Az Unió láthatóan húzza az időt. Nyakunkon a francia elnökválasztás. Ha a franciák megtagadják a szabadság, egyenlőség, testvériség bölcsőjét, és Marine Le Pen ül be az Elysée Palotába, akkor összeomlik a világ. Ha – mint a jelek mutatják - Emmanuel Macron, úgy kézzelfogható közelségbe kerül a kétsebességes, mélyen integrált Európa jövőképe, amely az őszi német választásoktól függetlenül a Párizs-Berlin tengely megerősödését hozza. Egy erős, újjászervezett Európát. Ami Orbán Viktor számára lakhatatlan.
»Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mintha önök ajándékot adnának nekünk, és mi az önök megvásárolt lekötelezettjei lennének« – beszélt haza Orbán Brüsszelből. Mi nem értesültünk arról, hogy bárki, valaha is azt kérte vagy követelte volna az Unióban, hogy a magyar vezetés fogja be a száját, vagy számolja fel nemzeti létét. Eddig úgy tudtuk, Magyarország vétójoggal felruházott, egyenjogú tagja a közösségnek, tagságával elfogadta az EU alapszerződését, benne az európai értékeket is. A kormányfő fásult arccal beszél, de mintha kiabálna: mit szólnak bele a dolgunkba, hordják el magukat a nemzetállamom közeléből.
Magyarország az Unió pénzéből él. Még 2022-ig. Hogy utána mi lesz, nem tudni. Ma annyit látni, ha a választás arra szűkül, Európa vagy sem, akkor nemcsak a kormány, de Orbán rendszere is megbukik. A rokon- és ellenszenv Európáé. A harc a magyaroké.”