Impraktikus dolgaink

„Nincs új a nap alatt, van, ami nem változik sohasem. Ilyen örök, soha el nem múló létező a NEM szektája.

Ők sok-sok csatát meg tudnak nyerni, de hál’ istennek háborút soha nem nyernek, mert akkor még mindig a tűz körül ugrálnánk, hajunkban egy lábszárcsonttal. Vagy inkább még ott sem. (...)

»Impraktikus« – ó, hát persze! Már maga a szó annyira jellemző! És mi sem természetesebb, mint a »költséges« építkezés vádja, épp csak azt nem írta le a jó Ignotus (Németh László lenácizója!), hogy mennyi lélegeztetőkészüléket lehetett volna vásárolni az Országház felépítése helyett. De mi mást is írhatna az az Ignotus, akinek apja Veigelsberg Leó, a Pester Lloyd főszerkesztője és kolumnistája? És bizony, kár lenne tagadni, végül 19 év alatt, 37 183 943 koronából épült fel az Országház, és ebből a pénzből akkoriban minden sarokra építhettünk volna egy kórházat, vagy felépíthettünk volna Ignotusoknak tetsző, praktikus kis lakótelepeket, rogyásig.

A nemzet mégis Országházat épített. Illetve hogy is? Az Országgyűlés szűk többsége döntött csak a megépítés mellett, az istenadta népet meg sem kérdezték, az istenadta népre akkor került sor, amikor megérkeztek az alföldi kubikusok meg a székelyföldi ácsok, és felhúzták a csodát. Amit a mai napig mutogatunk, amiért eljönnek hozzánk messze földről is, amit a világ legszebb épületei között tartanak számon. Pedig Ignotus is megmondta: »impraktikus«…”