A győztes csapat

„Nem az osztrák választás az egyetlen, Európa szempontjából is jelentős esemény vasárnap. Olaszországban ugyanis népszavazást tartanak az alkotmányos reformoktól, és nem hivatalosan Matteo Renzi kormányfő személyéről is. Bár ő minden alkalommal hangsúlyozza, hogy nem az ő munkáját kell értékelni, hanem a feltett kérdésre válaszolni, de saját maga is emelte a tétet azzal, hogy jelezte, lemond a posztjáról, ha a »nem« szavazatok győznek. Erre pedig a felmérések szerint jó esély mutatkozik. Trükk persze van, hiszen ha le is mond Renzi, bizonyára megint őt bízza meg az államfő a kormányalakítással. Renzi nem számolt komolyan a bukással, ahogy szokta, ambiciózusan tör előre, tervezi a következő lépését, miközben az olaszoknak valóban van okuk elégedetlennek lenni vele. A gazdasági válság mindmáig megoldatlan, lényegében időzített bomba. Erre rakódik már rá a migrációs válság miatti jogos zúgolódás, Renzi nem tudja érvényesíteni az olasz érdekeket se úgy, ahogy ő akarja, se úgy, ahogy az amúgy valóban jó lenne az olaszoknak. A fejére nő az ellenzék, és bár az olasz politikával kapcsolatban már megszoktuk, hogy mindig történik valami, most nagyon jó lenne egy kis stabilitás.

Európa és a világ hatalmi struktúrája a szemünk előtt rendeződik át. Oda kell figyelnünk most minden választásra és népszavazásra, hiszen Magyarország csak akkor tudja érvényesíteni a saját érdekeit, ha képes helyesen felmérni az erőviszonyokat, és előre gondolkodni. Fel kell ismerni, melyik »a győztes csapat«, mi a mi érdekünk, mi Európa érdeke, merni kell vállalni adott esetben a rögösebb utat is, a nagyobb ellenállást. Bármilyen bonyolult is a politika, olyan csapathoz nem lehet tartozni, amely kiirtaná Európából a józan észt és a túlélési ösztönt.”