Virtuóz nemkormányzás

„Az elmúlt hetekben ismét mozgásba jött a tiltott város: a miniszterelnök megint átalakította kormánya struktúráját. Létrejött a stratégiai és a gazdasági kabinet, az előbbi Lázár János, az utóbbi ­Varga Mihály vezetésével, temérdek felelősségi körrel és az átfedések gyanújával. Meg kell szűrni a kormányülések és a miniszterelnök számára az ügyeket, valamint folytatódik  a miniszterek befolyásversenye, s ebben most mintha Rogán Antal szorulna háttérbe.

Abban nincs semmi misztikus, hogy a kormány szerkezete átalakul. Ha csak az eddigi Orbán-kormányokat vesszük, azokban is volt már minden: referatúrák, kabinetek, csúcsminisztériumok, a miniszterelnök helyettesítői váltották egymást. A mostani átmozgatás eredménye bizonyosan nem az utolsó verzió. (...)

Az egyéni ambíciók korlátozottak, mégis van bejátszható tér, sőt, Orbán bizonyos mértékig respektálja, ha beosztottjai küzdenek a befolyásért. Legfőképpen persze egymással: az alvezérek egymással való versenyeztetése a tekintélyelvű vezetők klasszikus technikája. Ebbe az is belefér, hogy a színes eredettörténettel rendelkező kormánypártban olykor az induló elvek halvány fényei pislákoljanak, mármint azoknál, akiknek voltak egyáltalán valaha elveik.

A lojalitás és a tekintély jegyében alkalmazott önérdekű politikai virtuozitás mechanizmusai nem azonosak a jó kormányzattal. Sokkal inkább a hagyományos kormányzat szisztematikus felszámolása zajlik, holott Orbán éppen annak megerősítésére kért egykor felhatalmazást.”