„Korábban a Mandinernek úgy nyilatkozott, lenne Ön a cigány Habony. Most, hogy Farkas Flórián talán parkolópályára kerül, és akár el is kellene számolnia az ügyeivel, és talán lesznek változások is a romaügy kormányzati alakításában, lehet Önből még Habony?
Az interjú után nagyon sokan reagáltak az ominózus kijelentésre, amelynek igazából az volt a lényege, hogy romaügyben nekem nem a beosztás, nem a pozíció, nem egy kényelmes bársonyos szék a fontos és az elérendő, sokkal inkább az, hogy sikerül-e hatni azokra, akik valóban pozíciókban ülnek. Ezért hoztam fel példának Habony Árpádot. Meggyőződésem, hogy romaügyben is szükség van egy hozzá hasonló stratégára, tanácsadóra, látható vagy láthatatlan emberre, akinek igenis van befolyása a dolgok alakulására. (...)
Társadalmi, szociológiai és gazdasági negatív robbanástól tart?
Ezen adatok szerint már most prognosztizálni lehet, hogy egyes térségekben, régiókban milyen demográfiai változások történnek, és annak milyen gazdasági vonzata lesz. (...) Ha az Orbán-kormány mer politikailag inkorrekt lenni migránsügyben, akkor miért nem áll bele keményen a cigányügybe, miért finomkodik még mindig? Romaügyben miért félünk a jogvédőktől, az Európai Bizottságtól és a külföldi kritikáktól? A problémákról való őszinte beszéd nem szégyellni- és elítélni való dolog. És az emberek nagy része is ezt szeretné. Abban hiszek, hogy a többségi társadalomnak kell kikényszerítenie a kormánytól a lehető legjobb romaprogramot, és a cigányokkal foglalkozó legjobb szakemberek bevonását végre, különben néhány évtized múlva nem lesz nyugdíj sem Magyarországon.”