Visszatérő reálpolitika

„A Szovjetunió utolsó elnöke, Mihail Gorbacsov így kommentálta a varsói NATO-csúcsot: a katonai szövetség megkezdte az előkészületeket a hidegháborúnak forró háborúvá történő átalakítására. Az eddigiekkel összehasonlítva orosz szempontból mennyire más a mostani NATO-csúcs?

Gorbacsovot kár lenne túlértékelni, kijelentése a pillanatnyi figyelemfelkeltést szolgálja. Oroszországgal kapcsolatban a varsói csúcs azon a nyomvonalon halad, amit a 2014-es walesi csúcs kijelölt – ebben már megjelenik a keleti fenyegetés, nyilván Oroszország ukrajnai és Krím-beli műveleteire reagálva. Úgy tűnik, újra meg kell barátkoznunk olyan hidegháborús fogalmakkal, mint az elrettentés, az erőegyensúly vagy a befolyási övezetek. Ez azonban nem jelent közvetlen háborús veszélyt, csupán a realista biztonságfelfogás újbóli erősödését. (…)

Mennyire hatékony a NATO fellépése az ISIL (Iszlám Állam) ellen, illetve ezen a területen lesz-e közös áttörés a törökökkel, hogy ezt a több országra kiterjedő, államként működő terrorszervezetet véglegesen fel­számolják?

A csúcstalálkozón résztvevő Erdogan török elnök – mint a terror által legjobban sújtott ország vezetője – szorgalmazta a NATO nagyobb erőfeszítését a terrorizmus ellen. A konkrét együttműködés azonban gyerekcipőben jár. A megnyugtató rendezéshez Oroszország partnerségére is szükség lesz, ami bonyolult képletet jelent. Sok még a teendő.

A Brexitet követő európai légkörben sok kérdés felmerült nemcsak az Európai Unió, hanem a NATO szervezeti egységével kapcsolatban is. Hogyan látja, a varsói NATO-csúcson milyen mértékben sikerült ezekre a kérdésekre választ találni?

A Brexit hatását egyelőre csak becsülni tudjuk, mivel nem tudható, milyen kapcsolatban marad végül az Egyesült Királyság az Európai Unióval. A NATO egységét ez közvetlenül nem érinti, mert jelenleg sem teljes az átfedés az európai tagállamok között. Az EU és a NATO között 2002-ben intézményesült a biztonsági együttműködés, amit a varsói csúcson megerősített a két szervezet vezetése. Ami egyelőre a Brexit hatásából látszik, az a britek még nagyobb aktivitása és elkötelezettsége a NATO-n belül.”